Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951
1950. november 6. (18-25.) - 1. November 7-e állami ünneppé nyilvánítása - 2-6. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 7-8. Elnöki bejelentések - 9. Képesítéssel nem rendelkező, mérnöki munkakörben foglalkoztatott kiváló szakemberek oklevelének ügye - 10. A Vegyészmérnöki Kar tudományos munkatársainak státuskérdése - 11. Minisztériumi értekezlet a tanulmányi munkafegyelem, lemorzsolódás és új szervezeti szabályzat tárgyában - 12. A munkaterv készítés kérdései - 13. Oklevelek megszerzésének határideje - 14. A tantermekben való dohányzás kérdése - 15. A doktorrá avatásokon részt vevő egyetemi vezetők
bírálók az értekezést elfogadhatónak itélik, akkor a jelölt szigorlat helyett előadást tart egy bizottság előtt saját szakmájába tartózd kérdésről. A bizottságot, valamint a tárgykört a kar állapitja meg. , « Mindezek teljesítése esetén a jelölt szabályszerű., de az itt végzett hallgatókétól különböző szövegű, old eveiet-kap. "Mi, a Budapesti Műszaki Egyetem Rektora és a Kar Tanártestülete nevében annak Dékánja igazoljuk, hogy aki városban, községben az 19 évben hó .... - n született, ennek az oklevélnek megszerzésére előirt követelményeknek megfelelt és ezzel a tudományokban szerzett képzettségét bebizonyította. Ezért őt a reánk ruházott hatalomnál fogva OICLIVELES l^RNÖKNEK elismerjük és valljuk. Ennek hiteléül részére ezt a MÉRNÖKI OKLEVELET kiszolgáltattuk és Egyetemünk pecsétjével, valamint sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük. Kelt Budapesten, 19 évi hó .... - n.. , a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki kar rektora. dékánja". Az elnök kéri a Tanácsot, hogy a rektori tanács határozatát tegye magáévá és a felterjesztés megételéhez járuljon hozzá. /2792-1950./ Dr. Mihailich Győző szerint az elgondolás helyes, azonban szigorúnak tartja azt, hogy az oklevelet megszerzőnek disszertációt is kell inni s azonfelül kollokválni is kell. Sébor János javasolja, hogy disszertáció helyett szakdolgozatot készítsenek a jelöltek abból a tárgykörbői, amelyben az üzemben dolgoznak. Dr. Schay Géza megemlíti, hogy azelőtt a Mérnöki Kamara is engedélyezte a mérnöki cim használatát azoknak a technikusoknak, akik sok éves ipari pradfeszissal rendelkeztek. Kérdés, mi lesz ezekkel, használhatják-e továblra is ezt a cimet, vagy meg kell szerezniök azt az oklevelet amiről most szó van. Az elnök kö^li, bizonyos esetekben /kinevezéseknél/ a felettes hatóságok ragaszkodnak az oklevélhez. Dr. Polinszky Károly jav asolja, hogy akiknek a Kamara engedéljrezte a mérnöki cim használatát, azokat a VKM. kötelezze az itt előterjesztett oklevél bizonyts idő- alatt leendő megszerzésére. Szilágyi Gyula felveti a kérdést,'mi történik azokkalakik külföldön szereztek oklevelet. Az elnök válaszul közli, hogy ezeknek honosító bizottság elé kell teriezteni kérésüket s azok döntenek az oklevél elismerése felett. D r. Tárbzy Hornoch %ítal utal arra, hogy egy 1946-ban megjelent rendelet szabályozza ezt a kérdést. Zilahi Márton szaktudás, általános elméleti tudás alapján tartja megítélendőnek, hogy ki kapjon ily oklevelet. Németh Endre javasolja, hogy a jelöltnek ne disszertációt, hanem szakdolgozatot kelljen készítenie.
