M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942
1941. december 11. (89-136)
Tekintetes Bánya- és Kohómérnöki Osztály! Az ásvány-földtani tanszék betöltése ügyében kiküldött Bizottság a beérkezett két pályázat alapos áttanulmányozása és a pályázók: Jugovics Lajos dr. és Szádeczky-Kardoss Elemér dr. tudományos érdemeinek, továbbá az oktatásban kifejtett munkásságuk, valamint egyéb érdemeik gondos és lelkiismeretes mérlegelése alapján egyhangú határozattal úgy döntött, hogy az első helyre jelöli dr. Szádeczky-Kardoss Elemér c. egyetemi ny. rk. tanárt, dr. Jugovics Lajos főiskolai r. tanár, egyetemi m. tanár jelölését pedig nem javasolja. E jelöléshez a Bizottság az alábbi indokolást fűzi: Dr. Jugovics Lajos főiskolai r. tanár, egyetemi m. tanár született 1887. december hó 17-én, ág. hitv. ev. vallású, tiszta keresztény származását igazolta; feleségének keresztlevelét is mellékelte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán a földrajzból, természetrajzból és vegytanból 1910—1918-ban középiskolai tanári alap- és szakvizsgát tett, miközben 1912-ben az ásványtani bölcsészetdoktorátust is megszerezte „rite“ eredménnyel. A Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytárában eltöltött rövid (1910—11) gyakornoki szolgálat után 1911. november 1-től 1919. november 17-ig a budapesti Tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében mint tanársegéd, majd végül mint adjunktus működött. 1919. nov. 17-én pedig a budapesti állami polgáriiskolai tanárképző főiskolánál megüresedett vegytan-ásványtani tanszékre neveztetett ki főiskolai r. tanárrá. Ez időponttól kezdve 1928. szeptember 26-íg az Erzsébet Nőiskolában a tanárképző főiskolán, majd tovább 1932. augusztus 3-ig a szegedi állami polgáriiskolai tanárképző főiskolán működött. Ugyanezen idő alatt tagja volt a Polgáriiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak, ill. 1929 és 1932 között a szegedi állami polgáriiskolai tanárképző főiskola igazgatótanácsának, 1932. szeptember 1-től a budapesti kerület polgári iskoláinak kir. Főigazgatóságához osztatott be, ahol referensi minőségben teljesített szolgálatot 1936. június 30-ig. 1936. augusztus 19-től kezdve pedig a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara köz- gazdasági és kereskedelmi osztályán a gazdasággeológiai intézethez osztatott be szolgálattételre Lóczy Lajos dr. egyetemi nyilv. r. tanár vezetése alá, ahol a mai napig működik. Habilitált a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karon a „gazdasági ásványtan“ c. tárgykörből 1928-ban. E magántanárságot a József Nádor Műegyetemen is megerősítették 1935 ben. Az előbbi szakaszban említett karon Lóczy Lajos tanárt az 1927—28. tanévben egy féléven át helyettesítette is. Életrajzi adatai szerint külföldön több ízben járt; egyetemeket, intézeteket és Közép-Európa minden országában geológiailag és kőzettanilag érdekesebb vidékeket tanulmányozott. 1931-ben félesztendeig végzett ásványtani és kőzettani vizsgálatokat a bécsi egyetem ásvány-kőzettani intézetében. 1913 óta a m. kir. földtani intézet külső munkatársaként számos éven át résztvett az országos földtani felvételekben. Kezdetben kristályos palák, majd később kizárólag a hazai vulkáni területek, elsősorban a bazaltok kötötték le érdeklődését, amelyek közül a dunántúliaknak — amint jelenlegi főnöke, mint a Földtani Intézet igazgatója, működési bizonyítványában megállapítja — legkiválóbb specialistájává fejlődött. Jugovics Lajos tudományos munkásságának bizonyítására 47 szám alatt felsorolt dolgozatra hivatkozik és ezeken kívül kérvényéhez még 3 rövid emlékbeszédet is mellékelt. E dolgozatok kétségtelenül bizonyítják, hogy Jugovics Lajos a betöltendő tanszék tárgykörének egyes részeiben igen érdemesen dolgozott. Munkáinak felsorolását javaslatunk végén adjuk. A 47 dolgozat között sok idegennyelvü, főleg német, is van, minthogy dolgozatainak nagy
