M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942
1941. december 11. (89-136)
2 része nemcsak magyarul, hanem németül, sőt hollandul is megjelent. Figyelembe véve ezt a körülményt, dolgozatainak csoportosítása a következő: Kristálymérésekkel 5, kristályok optikai viszonyaival 1 dolgozata foglalkozik. Leíró kőzettani irányú több-kevesebb geológiával 10 értekezése, geológiai felvételeket pedig 6 dolgozata tárgyal. Mind kőzettani, mind pedig geológiai irányú dolgozatai vulkanológiai kérdéseket is tárgyalnak s helyenként ásványtani adatok is vannak bennük. Tudományos dolgozatainak száma tehát így 22. Ezenkívül van még 7 népszerű ásványtani és teleptani tárgyú, valamint gazdasági vonatkozású ismertetése s végül 3 emlékbeszéde. Kristálytani dolgozatai főleg kristályok mérésével és azok alakjával foglalkoznak. Optikai dolgozata a magyarországi olivinek ismeretéhez szolgáltat kristálymérési és részleges optikai adatokat. Kőzettani irányú dolgozatainak javarészében a hazai bazaltelőfordulásokat tárgyalja modern alapon és erős vulkanológiai felkészültséggel. Idevágó munkái ezen a téren érdemes és igen eredményes munkásságról tesznek tanúbizonyságot. Geológiai irányú munkássága főleg szintén a bazaltok települési viszonyaival foglalkozik. Ismeretterjesztő munkái a hasznosítható ásványokkal kapcsolatos gazdasági kérdésekről, egyes országok bányakíncseiről s végül a nógrád-gömöri bazalthegyekről szólnak. Három rövidebb emlékbeszédét a Kis Akadémia kiadványában Krenner Józsefről, Koch Antalról és Lőren- they Imréről írta. Áttekintve Jugovics Lajos munkásságán, kitűnik belőle, hogy legerősebb oldala az eruptív kőzetek egy igen érdekes csoportjának, a bazaltos kőzeteknek a vizsgálata. Ezekkel kapcsolatos eredményei feltétlenül értékesek, annál is inkább, mert a tiszta petrográfiai munkát vulkanológiai és geológiai megállapításokkal is lényegesen támogatja. Geológiai felvevő munkássága is lényegében főleg a bazaltterületekre vonatkozik, ahol vulka- nológíai képzettségét szintén eredményesen állítja sorompóba. Az ásványtan terén kristálymérései érdemelnek külön kiemelést. A megállapított formákat világos és szép rajzokban is közli. Tanári tevékenysége a polgáriiskolai tanárképző főiskolán a kémia mellett az ásvány-földtanra is kiterjedt. Több évi működése amellett szól, hogy az előadói készségnek feltétlenül a birtokában van. Ezt támogatja az a körülmény is, hogy Lóczy Lajos egyetemi nyilv. r. tanár helyetteseként a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar gazdasággeológiai intézetét is vezette, amikor Lóczy professzor külföldi kutatásokat végzett. Végül kiemeljük, hogy egyetemünk mezőgazdasági osztályán előadja mint nem kötelező, de ajánlott tárgyakat a „Bevezetést a kőzettanba“, a „Kőzettant“ és a „Kőzetek mállását". A betöltendő ásvány-földtani tanszékre való alkalmasság szempontjából azonban nagy hiánynak kell minősítenünk azt, hogy a bányászat szempontjából olyannyira fontos ércvizsgálatai nincsenek, továbbá azt, hogy a kőzettanból főleg csak a bazaltos kőzetekkel, tehát aránylag elég szűk körrel foglalkozik. Teljesen hiányoznak azután tanulmányai sorából a bányász számára olyan nagyfontosságú üledékes kőzetek, pl. a szénkőzetek. Földtani irányú munkái sem általános jellegűek, mert lényegében csak a kristályos kőzetek bizonyos csoportjaiból felépülő területekre vonatkoznak és az üledékes kőzetek sztratigrafiájára vonatkozó vizsgálatai nincsenek. A betöltendő tanszéken azonban jelentős sztratigrafiai képzés is van. Ugyancsak hiányolható, hogy bányászati szempontból fontos hidrológiai irányú munkássága sincsen. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy Jugovics Lajos munkássága a betöltendő tanszék tárgykörének csak egyes részeit öleli fel, bár ezeken a területeken munkássága igen számottevő és értékes is. Szádeczky-Kardoss Elemér dr. c. egyetemi ny. rk. tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, Karunk helyettes tanára, Kolozsvárt 1903. szeptember 10-én született, református vallású, tiszta keresztény származását mint állami tisztviselő igazolta, de mind a maga, mind felesé
