M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1939-1940
1940. június 27. (216-341)
13 A szabványügyi intézet „Szerszámgép-bizottságának“ előadója a nemzetközi ISA. szabványosító munkájában és értekezletein is résztvett. Szakirodalmi működése: 1920. Berechnung des Höhenflugmotors Bauart Zurovec (kézirat). 1920. Leistung der Abgasturbine beim Benzin-Umlaufmotor (kézirat). 1920. Erreichbare Distanzen bei einem Sechsstunden- Flug (kézirat). 1921. Légi utazás költsége (M. M. É. E. K.). 1922. A légi forgalom gazdaságosságának technikai tényezőiről. (M. M. É. E.) 1929. Járművek rugózásának főbb elvei. (Technika.) 1932. Kerék-kapaszkodó kísérletek mezőgazdasági traktoron. M. M. É. E. előadás, (kézirat.) 1936. Tömeggyártás elemei. (Gépészeti) zsebkönyv.) 1937 Forgácsolás a tömeggyártásban. (Gép- és Fémipari Zsebkönyv.) 1937. A tömeggyártás szabványai. (A szabványok c. könyvben.) 1938. Néhány szó a géprajzok kótázásáról. (Technika.) 1939. A csavarmenetek nemzetközi tűrésezésének mai állása. (Technika.) 1939. A hasított hüvely mint gépelem. (Technika.) 1939. A tömeggyártás főbb elvei. (Előadás a Soproni Nyári Egyetemen.) A nemzetközi ISA illesztési rendszer ismertetése (kézirat.) Lechnernek kitűnő elméleti képzettsége és üzemtechnikai ismerete, valamint gyakorlati működése során felmutatott eredményei a tanszék ellátására hasonló mértékben teszik őt alkalmassá, mint Vörös Imrét, bár az utóbbi években inkább technológiai irányú munkásságával ért el elismerésre méltó eredményeket. Hogy a bizottság Lechnert mégis csak a második helyen jelöli, annak oka az, hogy meggyőződésünk szerint Vörös Imrének egyéni tulajdonságainál fogva könnyebben fog sikerülni a hallgatók érdeklődését oly mértékben fölkelteni, hogy elvihesse őket a tudásnak arra a színvonalára, amelyen a mérnöki feladatok eredményes teljesítése biztosítva van, sőt a tehetségesebbeknél el fogja érni azt is. hogy azokat a mérnöki tudományos kutató munkára is előkészíthesse. • Lechnert ennélfogva a II. gépszerkezettani tanszékre a második helyen ajánljuk. Dr. Tharrnn István oki. gépészmérnök, műegyetemi magántanár. 45 éves, ág. evangélikus. Született 1894-ben Győrött. Kitűnő minősítésű oklevelét 1916-ban Budapesten szerezte, 1929-ben ugyanitt kitűnő műszaki doktori oklevelet kapott. 1916- 17. kisegítő tanársegéd volt a Gépelemek tanszékén, 1917- 18. műhelymérnök a Ganz-Danubius gépgyárban 1918- 20. kisegítő tanársegéd az Általános géptani tanszéken 1920-23. az Orsz. Központi Árvizsgáló Bizottság szakreferense. 1922 óta adjunktus a Mezőgazdasági géptani tanszéken. 1932 óta műegyetemi magántanár a „Válogatott fejezetek a mechanikai mérések köréből“ című tárgykörből. 1932 óta a Magyar Ásványolaj Bizottság titkára 1933 óta a Magyar Szabványügyi Intézet kenőolaj-albizottságának előadója és 1939 óta elnöke. Fontosabb szakirodalmi működése: 1920. Normalizálás az autómobiliparban. (Automobil.) 1922. Még néhány szó a kiskocsikról. (Motorvilág.) 1923. A mannheiimi Lanz-gyár buldog nyersolajtraktora. (Köztelek.) 1925. A talajművelés motoros problémái. (Köztelek.) 1927. Tárcsás dinamóméterre vonatkozó vizsgálatok. (Doktori értekezés.) 1928. Traktorok élettartama. (Gazdasági gépészet.) Tizenkét értékes tanulmány az ásvány-
