M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1939-1940
1940. június 27. (216-341)
14 olajok fizikai vizsgálatáról, a kenőolajokról, növényi olajokról. 1936. Tömeggel kapcsolt hengeres csavarrugók hosszirányú önlengései. (M. M. É. E. K.) 1937. „Lengéstan“ és „Gépek kenése“. A Gépészeti Zsebkönyvben. 1937 Mechanikai lengési jelenségek észlelése és mérése. (Technika.) 1937. A gépek okozta rezgések és az ellenük való védekezés. Thammnak elméleti képzettsége kitűnő. Terjedelmes szakirodalmi közleményei között igazi értékkel a kenőolajokra és általában az olajozás kérdésére vonatkozó cikkei bírnak. A bizottság azért egyéb szakcikkeiből is következtetéseket von le Thammnak tanári kvalitásaira,illetve arra vonatkozólag, hogy tanári előadásaiban miképpen tárgyalná a felmerülő problémákat és azok megoldására alkalmas módszereket. Különösen a „Lengéstan“ és a „Gépek kenése“ címen megjelent közleményei, — amelyek a Gépészeti Zsebkönyvben is megjelentek — alkalmasak erre a célra. Sajnos, hogy e munkák a bevezetésben részletesen tárgyalt követelményeknek nem felelnek meg. A tárgyalási mód megválasztása a legtöbb esetben nem sikerül. Az elméleti fejtegetések nem viláigosák és nehezen követhetők. Ott, ahol egy pár szó magyarázattal meg lehetne világítani a dolog lényegét, hosszú fejtegetésekkel sem sikerül Thammnak a tárgyalt kérdést világosan exponálni és egyszerű és közvetlen érthető formában megmagyarázni. A bizottság úgy látja, hogy Thamm szándékosan mellőzi a grafikai módszereket. Ahol egy ábra elegendő volna az olvasó teljes tájékoztatásához, ott hosszas, lehetőleg differenciálegyenletekkel bonyolított levezetéseket közöl, amelyeknek azonkívül még az a hiánya is megvan, hogy nem kiséri elég szövegbeli magyarázattal. Lényeges dolgokról keveset, mellékesekről pedig többet ír a kelletnél. Az eredményes oktatás követelményei szempontjából ezt súlyos hibának kell minősíteni. De vannak Thamm irodalmi közleményei között olyanok is, amelyek azt igazolják, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyekről teljes tájékozottsága nincs. Ilyen dr. Schrodt István egyetemi magántanárral együtt megírt tanulmánya, amelynek címe „Szempontok a két- és négyütemű traktormotorok összehasonlításánál“. E cikkben egészen egyoldalúan tisztán a tömeghatások figyelembevételével tárgyalja a kérdést és ezzel azt a hitet kelti, hogy ennek a fontos problémának a megoldásánál mais szempontok nem is jönnek figyelembe. Ezenkívül a cikkben alapvető hibák vannak, melyek az olvasót félrevezetik. Hibás például a motorokban keletkező explóziónak az ágyúban keletkező robbanással való összehasonlítása. A folyamodó mindkét tanszékre pályázott. Irodalmi munkásságában nem találunk kellő alapot arra, hogy megnyugvással tegyük le kezeibe a hőmotorok tárgykörére terjeszkedő tanszéknek ellátását, annál kevésbbé, mert gyakorlati tevékenysége során ezekkel a kérdésekkel keveset találkozott. A gépelemek tanszékével kapcsolt követelményeknek a folyamodó talán még inkább megfelelhetne, de itten megint az a nehézség merül fel, hogy szerkesztői tevékenységet egyáltalán nem fejtett ki. Hogy Thammot mégis a harmadik helyen ajánljuk annak oka, hogy ezzel kifejezni akarjuk elismerésünket azért a szorgalmas és lelkiismeretes munkáért, amelyet a folyamodó a „Mezőgazdasági géptani tanszék“ keretében mint adjunktus hosszú éveken át kifejtett. é ♦