M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1934-1935

1935. május 14. (125-129)

alapította 1763-ban, ez a bányászati iskola az időközben létesített más ilyennemű tanintézetekkel együtt meg lett szüntetve, ágy hogy ezek oktatő ra kodásét a Bányászati Főintézet folytatta. Ez a főintézet ugyancsak Mária Terozia által 1770—ben akadémiai rangra emeltetett s azéta folyton fejlődve, majd az erdészeti oktatással bővitve, főiskola s végül a m.kir.Jőzsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnüki kara lett. Ez a kétszáz sztendő a bánya-, koáó- és erdő»» mémöki szakoktatásnak egy állandóan felfelé Ívelő korszaka volt, melynek jubileumát a m.kir.Jőzsef Nádor asz alti és Gasdaságtudom'nyi gye ten bánya-, kohó- é3 erdőmérnüki kara június hó 22. és 23»napján méltó ünnepség keretében óhajtja me günnepelni .Az ünnepséget máj díszese be és emlékezetesebbé kívánja tenni azáltal, hogy az emlékünnep keretében dr«Iíőman Bálint vallás— és közoktatásügyi minisztert a bányamémüki tudományok tiszteletbeli doktorává óhajtja

•jl

avatni.

Dr.Hóman Bálint a magy r bányászat legrégibb idejére nézve alapvető, értékes, tudományos cutetásokát végzett és azok eredményeit több jeles munkában irodaimiiag is feldolgozta.

Ide azámithatő már az 1916-ban megjelent Magyar Pénztörténet eimű hatalmas műve, melyben a pénzverés! regálé s a pénzverés adminisztrációja külön fejezetekben van mesteri tudással megírva. A pénzverés a bányászattal, különösen a múltban, olyan szerves összefüggésben állott, hogy ez a nagy- szabásé mű mélt in tekinthető az 1000-1300-as évek bányászatának is egyik alapvető, forrásmunkája gyanánt.

Speciális bán- áazottörténeti mű a Magyar Történet óim ; munkája,II.kötetének, egy azóta olasz nyelven is megjelent fejezete, hol a XIV.század pénzviszonyainak ismertetésével kapcsolatban részletesen kitér a kor nemesére bin. á-