M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1934-1935

1935. május 14. (125-129)

szatára, s azt a szaktudós avatottBágával tárja az olvasó elé.

Dr.llóman Bálint, a történet tudós, kutatásai során a magyar bányászattal, s ennek révén a mérnöki tudományokkal jött kaposolatba.

őt, a történettudóst a történelem azonban nemcsak kutatásra, de alkotásra is serkentette, mert a n.kir.József Nádor .Műszaki és Gazdaságtudományi Egye tem megalkotása a történelemre felépített hatalmas m", mellyel méltón állit emlékoszlopot a 200 esztendős múltnak.

A 18.század kétségtelenül hazánkban Í3 a reális tudományok rohamos térfoglalásának a korszaka volt. 1735-ben alapítják a bánya- és kohótisztek képzésére szolgáló selmeci bányaiskolát, melyet 1763-ban a felsőfokú bányászati tanintézet vált fel; ugyanezen évben kezdi meg működését a szempei collegium oecono :iicun. 1770-ben a selmeci intézet már névleg is akadémiává válik,a munkakörébe vonja az erdészeti tudományok művelését is.1782 az Institutun Geometricum és az állatgyégyintézet alapításának az éve. Hindern® intézmények a gyakorlati irányú tudományok csak egy bizonyos körét művelték, s igy az egyetemes szellem kialakulását előmozdító kölc önhatás hiányzott.

A legnagyobb magyar közéleti működésének idejére esik a műszaki és gazdasági irányú egyetem, a Műegyetemi Intézet megalkotJ. Inak eszméje. Azonban Széchenyi évtizedes szívós munkálkodása József Nádor hathatós támogatása ellenére is 1846-ban csak a József ipartanodát eredményezte, m lynek műegyetemmé való átalakulásakor a gazdásza- ti és keres,;edelni irány háttérbe szorult.

Majd egy hosszú évszázad után ölthetett csak testet a nagy Széchenyi álma, s az 1934.évi X.te.megalkot-