Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1964. január 17. (320-342.)

- 3 14463/1964

Nehézségeket okoz a megfelelő személyzet hiánya is, bár kétségtelen, hogy az ez okból- keletkező nehézség kisebb az előbb emlitett okokból származóknál. Ebben a vonatkozásban nem is az oktató személyzet hiánya említhető, mint inkább a megfelelő szakszemélyzet /technikus, laboráns stb./ hiánya. Az oktató hiányon külső gyakorlat- vezetők bevonásával is lehet segiteni és a külső szakemberek bevonása kívánatosnak is látszik éppen a különleges szakismereteknek a hasznosítása révén,

A reform-tantérv, azaz a jövő igényeit és lehetőségeit mérlegelve megállapítható, hogy a laboratóriumi gyakorlatok részaránya az összes gyakorlati órákból növekedni fog. A növekedés ismét a legerősebb a Közlekedés- Üzemmérnöki Karon lesz /9, illetőleg 13 tantárggyal kapcsolatban lesznek ilyen jellegű gyakorlatok/. Az Építészmérnöki Kar reform-tantervéből a növekedés mértéke nem olvasható ki, mert a tantervűk készítésekor az előrelát- ható helyzettel számolva az önálló laboratóriumi foglalkozásokat nem tüntették fel azzal a gondolattal, hogy a lehetőségek megteremtése után az érintett tanszékek a megfelelő tantárgyak óráiból kigazdálkodjak a szükséges ó- rákat. Egyébként a tanszékeknek a laboratóriumi munkával kapcsolatos terhelése három okból is növekedik: növekszik a hallgatók létszáma és ezért több csoport beállítása lesz szükséges; a szakosodással ugyanaz a tantárgy több változatban kerül előadásra, ezért a kapcsolatos gyakorlatok is más-más változatban végzendők el; végül a korszerüsi- tés érdokébgn a gyakorlatok számát, féleségét is kívánatos növelni.

Az bizonyosnak látszik, hogy a helyiség, műszer és személyzet hiányok megszüntetése nélkül a reform-tan- tervek célkitűzései csak részlegesen lesznek megvalósíthatók. Végleges megoldást minden érintett tanszék az uj egyetem megvalósulásától vár, de addig is elengedhetetlenek bizonyos intézkedések. Ilyen átmeneti megoldások