Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1961-1962

1961. november 28. (37-112.)

_ _ C08985 kapcsolatban felmerült kérdések megoldása miatt - telepi-, tett üzemeknél ez azonban járhatatlan ut. 2./ Női brigád-kérdése. Az önálló női brigád szervezését az értékelő ankéton részt­vevők többsége nem helyeselte. A jövőre nézve általános véleményként alakult ki, hogy egy-egy brigád - akár önálló, akár vegyes - ne legyen 12 főnél nagyobb. Ennél-nagyobb munkacsoport részére nehéz megfelelő foglalkozást, irányítást, oktatást és ellenőr­zést biztosítani. Ebből következik az is, hogy a 12-es csoportokhoz a vállalat egy-egy szakmunkást osszon be. Nagyon fontos, hogy a vezető szakmunkás megfelelő szakmai, politikai, és didaktikai ismeretekkel, ill. érzékkel ren­delkezzék és együtt dolgozzon a brigáddal. A vállalatokkal kötött alapszerződésekben megszabtuk a hallga­tók bérezési kérdését is. Némely munkahelyen /MÁV Építési Fő­nökség Dunaharaszti/ a gyakorlat elején munkabér problémák me­rültek fel, amelyet azonban a csoportvezető jó munkájával sike­rült megnyugtatóan rendezni, bár ez adminisztrációs okokból több hétig elhúzódott. A Közlekedés-Üzemmérnöki Karon a hallgatókat munkacsoportokba osztották be és a csoportok keresetének megállapításánál a hall­gatók 50 %-os teljesítményével számoltak. E bérezésnek lényeges befolyása volt a hallgatók munkájának intenzitására. Mindhárom karon nehézséget jelentett a 'csoportban, illetve brigádokban való elszámolás kérdése. Egyes helyeken hallgató­inkat a fizikai munkásokkal érdekellentétbe állította. E prob­lémát a szakminisztériumok, a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium bevonásával a következő gyakorlat előtt * egyértelműen tisztázni kell. Javaslatként hangzott el, hogy hallgatóink részére az előirány­zott keresetnek 50 - 60 %-át álapösztöndijként a vállalaton ke­resztül történő kifizetéssel biztosítani kell. /Ezzel megold­hatónak látszik vegyes brigádok esetén a fizikai dolgozók és Y 10. Bérezési'kérdések.

Next

/
Thumbnails
Contents