Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1959-1960
1960. július 29. (2-45.)
- 17 o8569 A statisztikai táblák elemzése több kérdésre hívja fel a figyelmet, Elsősorban meg kell állapítani, hogy mind a félévi vizsgáknál, mind pedig az évvégi vizsgáknál igen magas az utóvizsgás hallgatók száma. Gyakorlatilag a hallgatók fele utóvizsgával, esetleg több utóvizsgával végzi el a félévet. Az év végén a hallgatóknak csupán 33 /S-a tett eleget minden vizsgájának időben. A hallgatók 13 %~a számára vizsgahalasztást engedélyeztünk egy vizsga erejéig. A hallgatók 29 %-ának egy vizsgá ja, 19 fS-ának 2 vizsgája, 19 -%-ának pedig 3 va^y annál több vizsgája hiányzik. Ez az állapot semmi esetre sem kielégitő. Okait elsősorban a túlterhelésben kell keresni. Ugyancsak figyelemre méltó az a körülmény, hogy a tanév folyamán nem történt lényeges változás a munkás-paraszt származású hallgatók tanulmányi eredményében. Változatlanul az a helyzet, hogy a munkás-paraszt származású hallgatók átlaga alatta van az évfolyamok átlaga alatt, A hallgatóknak lcb. fele munkás-paraszt származású, a jeleseknek azonban csak 21,6 $S-a, a. jóknak 35,5 %-a munkás-paraszt származású. Kétségtelen, hogy a munkás-paraszt hallgatók átlagánál gyengébb tanulmányi eredmény még ma is a hose zu ideig tartó társadalmi elnyomás következménye, azonban a jövőben tudatosabban kell törekednünk arra, hogy a munkás-paraszt hallgatóknak fokozott segítséget nyújtsunk az elmaradás behozásához. Az elmaradás behozhatóságának bizonyítéka az, hogy azért némi előrehaladás volt a tanév folyamán,^ mert például a munkás-paraszt származású hallgatók közül a múlt évben 27,8 l/o volt jó rendű, ez évben 35,5 %f ugyanakkor az elégtelenek aránya 58,2 %~vól 54,3 %-ra csökkent. A halasztott vizsgák száma u- gyanceak kb. 2 %-kal csökkent. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy igen^kevés a jeles hallgatók száma és ez a múlt évihez viszonyítva ez évben csökkent is. Jeles eredményt a hallgatók 2,9 a ért el a múlt évben 4 U~ : g^ancsak csökkent a jó rendű hallgatók száma is 17,4 %-ról 15,7 %-ra. Bár az elégtelen hallgatók száma is csökkent 57 jé-r'dl 53,3 $t-ra, a helyzet nem megnyugtató és okai a terhelésben keresendők. ' ^ Meg kell jegyezni, hogy az év folyamán a tanulmányi átlag nem változott lényegesen. A félévi vizsgáknál az utóvizsgák lezárása u- tán^pontosan annyi volt mint az előző félévben /3,24 %l• A második félév végén pedig 2,99 %, szemben a múlt évi 3,15 %-kal. A fenti elemzés meglehetősen nagy vonalú és csak a legfőbb kérdésekre terjed ki, egyben a legfőbb problémákat tárja fel. A statisztika részletesebb elemzése további kisebb jelentőségű problémákat is feltárhat. Éppen ezért a vizsgastatisztikák gondos elemzésére a jövőben az cddigiiiél nagyobb gondot kell fordítani és a reform előkészületeinél a tapasztalatokat hasznosítani kell. A tanulmányi.helyzettel czorosan összefügg az egyetemi reform. A karok javaslataikat megtették, a Minisztérium ezek elfogadásáról még .nem nyilatkozott. A jelentésben ezért részletekre nem térünk ki. 13*/ Külföldi hallgatók. Ezévben a Mérnöki Karon 4 külföldi /2 szovjet, 1 bolgár, 1 szi- riai/, az Epitészmérnöki Karon 4 külföldi /2 görög, 2 bolgár/, a Közlekedés-Üzemmérnöki Karon külföldi / / hallgató tanult.
