Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1965-1966

1966. július 6. (625-723.) - 2. Karok véleménye a hallgatók tanulmányi és munkafegyelmének alakulásáról és a 122/1964.sz.MM utasítás végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentésről (635-679., - 692-718.)

?•?? 7/1966. ' Az aláírás megadásának, vagy megtagadásának eldönrtése a tanszékveze

tő esetenkénti merlegelésére van bizva. Az ezen a elme

n megtagadott aláirást pótolni nem lehet, fellebbezésnek helye nincs. A tanszék az Igazolatlanul hiányzó hallgatóval szemben másmilyen szankciókat /"szigoritott vizsga', helyből u.v., stb./ nem alkalmazhat, a tanulmányi kiesés Í

ótlásá

t azonban - az igazolatlan hiánysókhoz hasonóan - ellenőrizheti, pl. szóbeli beszámolóval, jegyzetbemutatással, stb, , de osak a hiányzást követő két héten belül. Nem megnyugtató a hallgatók hiányzásainak az igazolása. Nagyon gyakran olyan orvosi igazolványoka

t mutatnak fel, amelyek a valóságnak nem megfelelő helyzetet tüntetnek fel. Egészségügyi szervek intézkedéseivel el kellene érni, hogy az orvosok ugyanolyan felelősséggel kezeljék az egyetemi hallgatók betegség igazolásait, mint pl*, a dolgozók táppénzes igazolásait, . Csak azt as igazolást lehet elfogadni, amely egyértelműen kijelenti, hogy a hallgató hiányzása a betegség miatt indokolx volt /a ."kezelésem alatt állt" pl. nem fogadható el/. ad,29.-314 A szabályzat a vizsgáztatás célját és fajtáit nem elég pontosan határozza meg. Célszerű lenne néhány vál' toztatást javasolni a minisztériumnak. ' • Általános szokás szerint a hallgató időnként köteles beszámolni tanulmányi előmeneteléről. A vizsgáztatás oélja, hogy az oktató ellenőrizze a hallgató elméleti és. gyakorlati ismereteit, valamint az elméletnek az ^ egyes feladatok megoldásában való alkalmazási készséget;, A vizsgáztatás a hallgató felelősségérzetének emelésével es önálló gondolkodásának fejlesztésével a nevelés oélját is szolgálja* Általában, ha a vizsgáztatás célja a hallgató elméleti felkészültségének a lemérése,. akkor elméleti osztályzatot /jegyet/, ha a gyakorlati' ismeretnek, illetve az alkalmazásban való jártasságnak a lemerése, akkor gyakorlati'osztályzatot /jegyet/ állapitunk meg. Sajnos, sok esetben ez a szétválasztás nincs következetesen végrehajtva* Gyakran előfordul, hogy a vizsgáztató példá

k megoldása alapján elmélet

i jegyet ad. Mások a gyakorlati jegy alapjául csak az évfolyam terveket ismerik el, minden mást elméleti jeggyel akarnalc honorálni,, A köztudatban még mindig fontosahbnak, illetve nagyobb értékűnek tartják az elinéleti jegyet, mint a gyakorlati jegyet, pedig a kétféle osztályzat minden szempontból egyforma sulyu /átlagszámításnál, ösztöndíj