Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1965-1966
1965. november 30. (203-286.) - Az Egyetemi Tanács rendes ülése - 1. Az Egyetem káderfejlesztési terve (209-256.,
ÉÉ1ÉIÍ! gra&jSJgtitt • I11MIH lii| „. - . i^tll » § ' S V Az oktatók szakmai fejlődésével kapcsolatban elég rossz képet ad a jelentés,Aty amikor azt mondja, hogy az oktatók nem voltak szakmai gyakorlaton. Nagyon helyes az • a megállapítás, hogy ezt a kérdést komolyan kell venni az elkövetkező 5 esztendőben és nagyon meg kell követelni, hogy az oktatók elmenjenek 3zakmai gyakorlatra. Hangsúlyozom, egyetértek azzal, hogy oaakmai gyakorlatra •••" ' ákr ' .•••••'rí Ű v.ÁG''.. •'' ' SÁíjÁ^X^^ menjenek, de ne tervező vállalatokhoz, hanem kivitelező vállalatokhoz. Szó van arról is, hogy 6-6 hónapos megosztásokban menjenek e két vállalathoz, vagy 12 hónapra egy-egy vállalathoz. Ezt csak akkor lehet eldönteni, ha az illető ott van az építési vállalatnál, látja annak a vállalatnak a •... minőségét éa volumenét abban az évben, akkor az ia nyilvönvalóvá válik, vájjon fontoe és indokolt-e, hogy ő 12 hónapig ott maradjon a vállalatnál. Tehát: nem lehot olőre eldönteni a 6-6,illetőleg a 12 hónapi szakmai gyakorlat kérdését. Vannak egyedi problémák is a szakmai gyakorlat megszerzésével kapcsolatban. Az Ábrázoló geometriai, a Matematika és a Fizika tanszékek oktatói nem mennek szákmai • gyakorlatra. Ezek nem mérnökök, legalább nem mind azok. Fel lehet vetni, hogy azoknak az alaptárgyi tanszékeknek az oktatói, akik mérnököket képeznek, tájékozódás céljából elmenjenek valahová szakmai gyakorlatra. így pl. egy matematikust nagyon jól el lehet tonni egy roszlhöz, ahol matematikai módszerekkel fol tudja <3o időzni atrös:t gazdasági eredményeit. Vagy: nyugodtan áLJ®het egy matoVÁ • v • (imV 1 MMMHMMMiWBiHiill IBII lift— ! • V • •tg; 11