Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

- 5 5605/1964. köt kiegészíti, olvashatatlan részeit átjavítja, legtöbb esetben eleget.is tett a folyamatos tanulás minimális követelményeinek. Az előadásokkal lépést tud tartani és vizsgára készülése nem lesz olyan csekély hatásfokú, hogy épp csak a vizsga napjára biztosítja az anyag ismeretét. Sajnos ugyanis - az is egyhangú megállapítás r a tudás időzitett, ami a kampányszerű tanulás eredménye. 3. A vizsgaidőszak 4

S a sz

orgalmi i

dő ho

ssza. A jegyzetek-nyujtotta előny és a folyamatos készülés helyett a vizsgák néhány hetére korlátozódó tanulás vetette fel a viták során azt a gondolatot, amely a vizsga- . időszakot kivánta meghosszabbitani a szorgalmi idő terhére. Ez a gondolat eleve ellentétben áll az előadások jelentőségével. Ha ezután a reform-tanterveket mélyebben elemezzük, azt kell megállapítanunk, hogy az átlagosan 245-250 hétből álló egyetemi össztanulmányi időből 120-122 hét a szorgalmi.idő az előadásokkal és 63-64 hét az összes vizsgaidőszak, azaz inkább tul soknak látszik még mindig az az idő, amit a tanulmányi előmenetel elbírálására fordítunk /Megjegyezzük, ebben az időben nincs benn a karácsony körüli 1 hét, amit általában vizsgákra és készülésre fordítanak. Ezzel 68 hétre növekednék a felkészülés időtartama,/ Tehát inkább rövidíteni kellene a vizsgaidőszakot és akkor a termelési gyakorlatok miatt megrövidült félévek is kiegészithetők lennének a korábbi 15 hétre, ami sok problémát megoldana és épp a hallgatók érdekét szolgálná a tervezési feladatok elkészítésére rendelkezésre álló idő némi meghosszabbításával. Nézetünk szerint a vizsgáidőszak csökkentése nem is lenne súlyos probléma, ha az évközi felkészülés ellenőrzésének rendszerét jobban kifejlesztenénk. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy a tanulás kampány-jellege megszűnnék és a vizsgatudás maradandóbbá válnék.