Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

- 3 - 5603/1964. sokra. Ebből következik, hogy az előadások meghallgatása messzemenően megkönnyiti a tanulást, történjék az akár jegyzetből, ak:ár tankönyvből. Téves tehát az a többször felbukkant felfogás, amely a jegyzetekre hivatkozva az előadások szükségességét vitatta, vagy legalábbis óramenynyiségiik nagyobb mértékű csökkentésében látta a hallgatók terhelésének mérséklésére alkalmas utat. A tanszéki viták számos tantárgy esetében azonban lehetségesnek találták bizonyos anyagrészek előadásának mellőzését, olyanokét, amelyek leiró jellegüknél fogva jegyzetből is megérthetők és elsajátíthatók. A felszabaduló órák hasznosítása tekintetében azonban eltérők a vélemények. Csal: kisebb rész tenné szabaddá valóban ezeket az órákat, általában, az a kívánság, hogy ezeknek a részeknek előadása ellenében a nehezebb részek alaposabb megvilágítására kellene fordítani több időt. Sőt akadt olyan nézet is, amely a leiró részek elhagyása ellenében a jegyzetek terjedelmének lényeges emelését tartja szükségesnek a terjedelem jelenlegi szabályozásához viszonyítva. Ugy véljük, egyik felfogás sem helyes. A leiró fejezetek sem különálló részei a tananyag egészének, ezek ismerete is szükséges a további részek jó megértéséhez, tehát meg kell követelni, hogy a hallgatók a további részek tárgyalása előtt ezeket a fejezeteket is átvegyék, csupán az jelentene számukra könnyítést, hogy az erre fordítandó időt ők választhatnák meg. Tehát e részek kibővítése, avagy helyettük más előadások beiktatása éppen nem jelentene könnyítést. Az a kívánság viszont - az oktatók részéről - hogy,az elhagyott fejezetek folyamatos feldolgozását megfelelően ellenőrizni kell, kézenfekvő s erre több lehetőség van akár a soron következő előadási óra keretében, akár a párhuzamos gyakorlatok keretében megfelelő visszakérdezéssel, villám-zárthelyivel stb.