Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1962-1963
1962. október 26. (42-121.) - 2. A Matematika Tanszék munkájának felülvizsgálata (55-64., - 66-79.,
Marton Tibo r egyetemi docens üdvözli az egyeémi tanácsot. A műszaki matematika okt; tásának kérdése, mondja olyan régi, mint maga az egyetem. Az oktatás során felmerülő problémák kiküszöbölése nehéz. Jó mérnöknek kell a matematika. De a rendelkezésre álló idő kevés arra, hogy az állandóan felmerülő igény, mely a szaktanszékek részéről merül fel olyan sokrétű, hogy ehoen a keretben megvalósítása lehetetlen. A hallgatók műszak ismerete is abban az időszakban amikor a matematika alapjait oktatjuk olyan minimális, hogy ezekre megfelelő műszaki példákat találnínrendkivül nehéz. Természetesen azt mondani, hogy behány változtatást a szokásos rendben tenni nem lehetne, hogy közelebb jussunk az igényhez, nem lehet mondani. Azt minit mérnök matematikus itt is ki kívánja jelenteni, hogy nincs külön műszaki matematika. Csak mate matika különféle alkalmazása. így a rendkivül széles alkalmazási területről nehéz kiválasztani, hogy mi az amire a szaktanszék számit. A hallgatók egyenlőtlen alapképzéséről is szót tesz, nem mindig találja meg azt az alapot a tanszék, amit feltétlenül meg kell kivánni. Másik probléma. Konzultációs helység hiánya. Ez feltétlenül szükséges. Hogy a hallgatóktól csak számpéldákat kívánnánk, tradicionális hiba volna. Hogy a vizsgákon példák végeztetése közben kérdezi a vizsgáztató az elméletet is, az azokban az esetekben"kiván segítség lenni, ahol a hallgató rossz előadói készsége miatt igy kiván eredményt a vizsgáztató látni. Tehát gyakorlati példák kapcsán méri le az elméleti tudást, is. Nem lát^a célszerűnek ha a hallgató kifejezési készségét osztályozná, amikor a matematika tudást kell osztályozni. Az egyes tantárgyak közötti átfedéseket helyesnek tartja, mert az ismétlés a tudás §myja.
