Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1962-1963
1963. március 22. (312-414.) - 2. Jelentés az első félév tanulmányi eredményeiről (318-325., - 336-344.,
Bakaa István : Az elmúlt félév eredményeit 15 oktató feldolgozta, hogy hogyan alakultak az eredmények a vizsgaidőszak végén, és az állami vezstés felé javaslatot akarunk tenni. A fontosabb alapozó és szaktárgyakból a vizsgaeredmények roBZszttl alakultak. Ha az egyetemi átlagot számitjük, ami 3,39 volt, és ha ehhez hozzászámítjuk az átlagjavító tárgyakat, akkor 3,0 alatt állunk. Az első és második évfolyamokon a hallgatók több mi^t 75 vizsgázott elégtelenre és elégségesre. A felsőbb évfolyamokon a szaktárgyakat vizsgálva hasonló kép alakul ki. Iiymódon kikerülő mérnökeink közel háromnegyed része 2-es, illetve 3-as eredménnyel végez, felmerül a kérdés, hogy megnyugtatóan végzi-e az Egyetem feladatát, ha ilyen sok hallgató gyenge képesítéssel hagyja el az egyetemet. A tanulmányi eredmény megjavításának elengedhetetlen feltétele a tanulmányi fegyelem megjavítása. Sgyre inkább felvetődik a probléma, hogy egyes esetekben a miniszteri rendelet és utasítás a vizsgaszabályzattal kapcsolatban nincs betartva. Az Épitész Karon két évfolyamot vizsgáltunk, a másodikat és a negyediket. A második évfolyamon négy vizsga volt. Volt olyan hallgató, aki mind a négy tárgyból utóvizsgázott, nem került sem évismétlésre, sem évkihagyásra és halasztott vizsgával folytatja tanulmányait. Három utóvizsgával - a miniszteri utasítás értelmében - nem folytathatja tanulmányait, ée igy egy halasztott vizsgával mégis másodéves. A negyedik .évfolyamon még rosszabb a helyzet, a hallgatók 25%-ának két halasztott-, vagy utóvizsgája van. Halasztott terve is nagyon sok hallgatónak van, A negyedik évfolyamon volt olyan hallgató, aki a vizsgaidőszak végéig nem vizsgázott, és mégis folytatja tanulmányait. A Dékáni Tanács megvizsgálja ezt a kéffdést, hogy akik rontjác az évfolyam szellemét, azok kikerüljenek, mert ezek a hallgatók nagyon rosszul hatnak az évfolyam tanulmányi eredményére. Dp. Papp Ferenc : Meg kell keresnünk, hogy mire vezethetők vissza a romlás okai. Az egyik, hogy a tanszékek oktatói nem végzik el az anyag közlésére vonatkozó igen fontos feladatukat. Meg kell keresnünk azokat az esetleges szociális okokat, amelyek ezt a romlást előidézhetik. Nem lenne-e helyes,
