Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1961-1962
1962. április 28. (274-301.) - 1. Beszámoló az 1961. évi tudományos munkáról és az 1962. évi tudományos munkák terve (275-284.,
7 a töredéke kap fedezetet. Javitás után a kép reálisabb lesz. Elhangzott még olyan megjegyzés is, mintha tul sok témája volna a karnak. Azt nem állit ja, hogy halmozzák a témákat, de nap mint nap jelentkeznek szervek, vállalatok, az egyetem válogasson és sorolja a feladatokat, vagy legalább időrendet szabjon meg, de semraiképen sem volna helyes ezeket viszsautasitani. dr.Perény i Imre rektor: Több hozzászóló nem lévén felkéri dr.Pelikán rektorhelyettest a válaszadásra. dr .Peliká n József rektorhelyettes: \ Rados professzor ur tette fel az első kérdést, a 25 aspiráns szakmai megoszlását illetően. Portosan a 25-öt ~nem tudja felsorolni, de zömében a Mérnöki Karról kerültek ki. A másik kérdés, hogy vájjon meg Van-e az objektiv lehetősége a tudományos kutatómunka végzésének. A 12 millió Ft tartalmazza a szocialista szerződésekben lefektetett munkák értékét és a TUKUFEJ I-ben jóváhagyott munkák értókét. Most van jóváhagyás alatt a TUKUFEJ II. Igen komoly lehetőségek vannak a TUKUFEJ jóvoltából. Ez országos viszonylatban llo millió Ft-ot tesz ki. Ebből a mi/egyetemünk' a TUKUFEJ I-ben kb 8 millió, a II-ben majdnem 2 millió Ft-ot kap. A TUKUFAJ I. és II.között az a különbség, hogy az- I-ben konkréten témákra biztositott a keretösszeg, mig a II-ben megkötés nélkül azoknak a tanszékeknek támogatására van keretösszeg biztositva, amelyeknek a TUKUFEJ I-ben támogatásuk nem volt. Ezzel inkább csak a kutatási vállakózást akarják ezeken a tanszékeken megteremteni. Ezekben az összegekben nincs nyugati, csak keleti deviza. A keretösszegek - a deviza keret kivételével - átvihetők jövő évre is, tehát nem vesznek el. A TUKUFEJ révén biztositott emberek felvétele, beszerzések végrehajtása, amelyek komoly változást és segítséget jelenthetnek a további kutatásoknál. A legnagyobb nehézség a helyhiány miatt áll elő, nincs elég laboratórium, ahol pedig van, ott sokszor életveszélyesen zsúfolt és akadályozza a munkát. Csanádi elvtárs a kutatás és "tervezés arányát vetette fel. Szamó miniszterhelyettes elvtárs és Rados elvtárssal együtt a maga részéről sem tartja egésaégesnek a 2o-8o %-os arányt ós szükségesnek tartja e téren a javítást. Kulcskérdésként veti fel, igen nagy szükség van arra, hogy a felterjesztés /MM-ÉM- KMí mielőbb megvalósuljon és az arány egészségesebb legyen. Csanádi elvtárs részéről felmerült még az az aggály is, hogy mi elvesszük a kutató intézetek kenyerét és összehangolásra volna szükség. E zel kapcsolatban csatlakozik Kádas elvtárs véleményéhez, hogy nem kell mindenféle kutatással foglalkozni, hanem döntően alapkutatással. Véleménye szerint az volna a helyes megoldás, ha az egyetem döntő többségben alapkutatást végezne. Az egyetemi dolctoíi cimre vonatkozóan Csanádi elvtárs javaslata f hogy csökkenteni kelleie az igényeket. Ezt a maga részéről veszelyesnek tartja és sajnálattal állapitja meg, hogy már van il ye n tendencia. A helyzet az, hogy szakmai v ona lon nem nagy a differencia a kandidátus és doktori követelmények között. Tulajdonképen a nyelvtudás, illetőleg nyelvvizsga jelenti a kandidátusi plusz követelményt. Véleménye az, hogy inkább a kandidátusi követelményeket kell még emelni, mint a doktorit csökkenteni A szakmérnökök doktori cimére vonatkozóan megemliti, hogy már olyan javaslat is hangzott el, hogy különösen tehetséges hallga<m>
