Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1961-1962
1962. március 23. (222-273.) - 2. Jelentés a szakmérnökképzés 1961. évi tapasztalatairól (225-233.,
Orosz Á rpád dr.: A szakmérnökképzés jól fizetett előadásainak objektív feltéelel nincsenek biztosítva. A tantermekben elemi feltételek hiányoznak. Kulturálatlanság tapasztalható. mindenképen javítani kell ezen a szakmérnökképzéshez nem méltó helyzeten. - A kezdési időt a hallgatók tul későnek tartják. Dolgozó, felelős állásban lévő emberek, akiket este 9-ig itt tartani nagyon fárasztó. Hiánynak tartja, hogy nincs megállapítva a szakmérnök oktatás szigorú tanulmányi rendje a vizsgák megtartására vonatkozólag. Dr.Szél l László dékánt Oktatói közül sokan jelentkeznének szakmérnökképzésre. A felettes szervek álláspontja azonban az, hogy legfeljebb megengedhetjük a tanfolyamok látogatását, de nem jelentkezhetnek továbbképzésre, nem lehetnek teljes jogú tagjai, tehát erről diplomát nem kaphatnak. Miután ilyen nagy a lemorzsolódás, kérdezi, nem lehetne—e az oktatókat is teljes jogú hallgatóként felvenni? Dr.Palotá s Lászlót Hátrányként eraliti a vegyes előképzettségnek, illetőleg vegyes diplomasok részvételét. Vannak pl.főiskolát végzett hallgatok is, akiknek matematika . mechanika előképzettsége nem kielégítő. Igazat ad dr.Halász Ottó docensnek, a beiskolázást előbbre kellene hozni. Ha előbb kerülnek ide az egyetemre továbbképzésre, a jegyzetek is mások lehetnének, az oktatók pedig in medlas res nem lennének neglepve. - A lemorzsolódások érdekes módot a kivitelezői szakon jolort köznek na.yobb arányban. Itt fordul elő többször is, hogy akik szívesen tanulnának, azok vidéki beosztást kapnak. - A jelentkezők zöme mégis tervezői munkakörben dolgozik, helyesnek tartaná ketté választani ezt a kérdést. A jegyzethiánnyal kapcsolatban megjegyzi, hogy jegyzetet csak akkor ke lene kiadni, ha nincs tan- vagy szakkönyv. A könyvek évek munkál és bizonyos idő után korszexütlenne válnak, ezeknek kiegészítése jegyzet formájában volna szükséges. A hallgatók megkérdezésére vonatkozóan elmondja, hogy nem a tantárgy anyagával kapcsolatban tett fel kérdést, hanem arra vonatkozóan. hogy az anyagon kivül van-e valami kívánságuk. Hallgatói felírták, hogy miről szeretnének még hallani. Kétségtelenül helytelen a hallgatóság megkérdezése, de ugy gondolja, ha a szakmérnöki oktatás átesik a kezdeti gyermekbetegségeken, erre nem is lesz szükség. Ha eredményes oktatást akarunk, akkor a szakosítás szerinte már az I. félévben meg kell kezdeni, a ma tematika, mecha^nika oktatást is szaktárgy ke x-et ében javasolja. Az összevont oktatást nem tartja megfelelőnek. Kocsis Árpád fő igazgató helyettes UVF« . . A szakmérnökképzésben & vizépitésl szak maradt le a legjobban. ' A lemorzsolódás egyik oka ha tul általános szakképzést fe a cim. A jelentkezők nem tudnak eligazodni. A mezőgazdasági vízépítő szak tantárgyainak összeállítását nem ismeri, de feltétlenül hiba van itt is, ezt mutatja a lemorzsolódás. Egyes szakok cime jobban fedi a tartalmat, pl. a vasbet önépítésé, itt a hallgatók jobban tudják mivel fognak foglalkozni. Ahol nem lehet nagy mértékű jelentkezést biztosítani egy szakra, a Halász Ottó dókánbelyettes által javasolt céltanfolyam talán kielégítené a hallgatók igényeit.- A hallgatók nagyrószét csábítja
