Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1960-1961
1960. október 7. (16-48.) - 1. Az oktatási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelvek (17-48.)
- 2o 1/ Nagy súllyal szerepel Csanádi professzor felszólalásában az egész oktatási reform során az egyetem és az ipar kapcsolatának kérdése. Leszögezi, hogy az oktat si reformot, a mérnökképzés és a szakközépiskolák, valamint a fels"ipariskola reformjának kérdését a Művelődésügyi Minisztérium csak a szaktárcák segítségével tudja megoldani, és nem is gondol arra, hogy egyedül kisérelje azt meg. Kéri az ipar képviselőit, foglalkozzanak eszel a gondolattal ugy, hogy ez a probléma nem is elsősorban az Egyetem egészének problémája, hanem döntően az iparé, Ma már közhely és mindig Is tudott volt, hogy az Ecetem tulajdönképpen az ipar részére, megrendelésére szállítja a mérnököket, Célja az, hogy ennek a megbízatásának minél jobban eleget tegyen. 2/ Felsőfokú technikumi képzés. Erről is sok szó esett. Kézéte szerint valóban nem az a lényeg, hogy megtaláljuk ezeknek az intézményeknek a megfelelő elnevezését, hanem az ott kiképzett hallgatók feladatkörét és az oktatás tartalmi kérdéseit kell jól megoldanunk és mindez megfelelően kapcsolódjék a társadalom igényeihez. Ez az igény fennáll. A technikusképzés magasabb szintjét indokolja, hogy a jelenleg technikusi oklevéllel rendelkezők csak szakmunkásként dolgoznak, mert nem felelnek meg magasabb beosztásban a követelményeknek. Van sok olyan technikus is, aki jól megállja a helyét, de az ipar fejlődése következtében eljutottunk odáig, hogy már magasabb szaktudásra van szüksége egy technikusnak, mint amennyit a mai technikumok számára adnak. Ezért is kell a felsőfokú Antézmény. A szakmák egy részében az utóbbi időben már csak érettségizett fiatalokat vesznek fel szakmunkásnak. Ellentmondásnak tűnik fel, hogy vannak érettségi előtt kiképzett technikusaink és vannak érettségi után kiképzésre kerUlő szakmunkásaink. Ez a néhány példa is indokolja, hogy a technikusképzést felsőbb szintre emeljük. Ez nemcsak a teclmikusképzósael foglalkozó tárca problémája, henem az egyetemeké is. Pontosan meg kell határoznunk az egyetemek és a felsőfokú technikumok képzésének célját és rendeltetését. !Ia létrehozzuk pl. az építőipari szakma vonatkozásában a felsőipari technikumot, akkor meg kell vizsgálni, nem v'ltoznak-e a mérnökképzés célkitűzései. Valószínűleg változni fognak. Ezt a gon-