Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956
1956. március 9. (37-70.) - 2. A levelező oktatás kérdései (38-49.,53-70.)
- 8 Elnö k rámutat, hogy a Minisztérium éppen a közelmúltban utasitotta viasza a Talajmechanika és Alapozás cimti jegyzetek kinyomtatásának engedélyezését,minthogy ezekből a tantárgyakból tankönyvek állnak rendelkez sre. A mi III. és IV. éves halIgatóinknak kellene olyan színvonalon állníok, hogy a tankönyveket és szakkönyveket használni tudják, ezesetben pedig a jegyzet mellőzhető, A két tagozat azonos oklevel^tehát azonos képzése mellett az azonos jegyzet kiadáea is Gábor Lászl ^ dék.n nézete szerint ebben a kérdésben semmi esetre sem lehet általános álláspontot elfoglalni. £gy-két tárgynál célravezető lehet külön jegyzet kibocsátása, általánosságban azonban nincs erre szükség, igy általános határozat meghozatalát nem is javasolja. Blnö k nézete szerint egyes kivételes esetekben kellene a Karoknak a jegyzettervek összeállítása alkalmával javasolni a levelezőhallgatók részére uj jegyzet kibocsátását. Egyébként is a karok feladata állandóan figyelemmel kisérni az oktatást és a módszereket csiszolni. i^arladik bekezdésben foglaltakat nem látja szükségeseknek. *fem egészen érti,mire gondol a Mérnöki Kar az általános módszertani utmutat w fogaloHi alatt, milyen jegyzet lenne az, amit kiadásra javaaol. Közös vonás, ami rrinden t irgyra nézve egyformán érvényes^ szerinte olyan elemi problémákban mutatkozik csak,aminek a levelezőhaUgatók részére történő kiadása mellőzhetőnek tűnik. Salaim Pá l dékánhelyettes előadja, hogy a Kar. elgondol sa az volt, ilyen módon kisérli meg áthidalni-azt a nehézséget, hogy a hallgatókkal az Egyetem nagyon ritkán találkozik. Ebben az utmutat óban az egész Egyetem felépitését ismertetni gondolták, továbbá olyan általános tudnivalókat, -amelyeket a nappali hallgatók számára az egyetemi hirdetőtáblákon szoktak, nyilvánosságra hozni /pl. a félév tárgyai, a tanterv, módszertani utmutatások, tanulásra vonatkozó cikkek stb./ módszertani kiadványainkban pl. számos olyan hasznos cikk szerepel, uhol az oktatok egy ásnak bocsátják rendelkezésére tapasztalataikat az oktatás, tanitás és tanulás terén. A levelezőhálIgatók azonban mindezekben nem részesülhetnek és az útmutatóval esetleg nehéz helyzetükön könnyithetnéi A levelezőhallgató kissé^idegenül áll, nem tudja hogyan kell mérnökké válnia, milyen problémákkal áll szemben stb. Ebből az utmutatóból az is tisztán állhatna előtt^ hogy az egyes tárgyakkal hogyan welI foglalkoznia, miből kell rajzokat készítenie stb. A Mérnöki KaKir'feöizel jövőben a középiskolás hallgatók számára jutalmul adandó diáknaptár folytatása és fejlettebb formában való kibocsátása lenne tulajdonképpen ez az utmutató, ami szerinte igen hasznos volna, ha e.rry- rét éven belül sikerülne megvalósítani. filnö k nézete szerint a Karnak.módjában áll stencillel lesokszirosithat< formaban megvalósítani ezt a gondolatot. Az orvosi felülvizsgálatnak az Egyetem rendelőintézetében való lebonyolítását nem tartja célszerűnek. A rendelőintézetnek igen nagy megternelést jelentene és a hallgatók által hozott orvosi bizonyítványok a célt épp ugy szolgálják. Egyszeri vizsgálat alkalmával az itteni orvosi^rendelőintézet sem tud többet megáll pitani a hallgatóról,mint a külső rendelőintézetek. A ilérnöki Kar tanácsülésén elhangzottak közül felveti Csanádi professr i nak egy jav slatát, amelynek szükségessége tekintetében helyesnek látjva az Egyetemi Tanács állásfoglalását, fíendkivül sok az évismétlő v gy evkihagyó hallgató. Ezekkel az Egyetem nem törődiic kel lóképpen,csak akkor, logikus
