Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956
1956. március 9. (37-70.) - 2. A levelező oktatás kérdései (38-49.,53-70.)
1 - 5 je-sen fedi az o elgondolását, mert javaslata tervező és kivitelező gyakorlatra vonatkozott. Kéri a szöveget ennek megfelelően módosítani . Szerinte az Egyetemnek hangot kellene adnia az Oktatásügyi Minisztériumban annak a kívánságának, hogy a levelezőtagozatra jelentkezők legalább 3-4 évi tervezői vagy kivitelezői gyakorlattal rendelkeznek. A levelezőtagosatra történő felvétel alsó korhatára 22 év, tehát a négy éves szakmai gyakorlat megkívánható. Természetesen.az illetékes szaktárca ajánlasa is szükséges lenne a jelentkezők beiskolázásához. Azonkívül a felvételi vizsgák komolyságára is igen nagy súlyt kell helyezni. Minden körülmények között meg kell tudnunk valósi tan}., hogy a nappali és levelezőtagozat hallgatóinál az egyforma oklevél mögött egyforma tudás álljon, mintahogy ezt a Szovjetunió és más külföldi országok me5 is valósították. Elmondja, ho sy tanszékének egyelőre négy vidéki levelezőhallgatój£ van. Ezekkel is ok a gondja. Felveti, hogy a METESZ segítségével kellene vidéken a konzultálási lehetőségeket megszervezni. Erről a problémáról már tárgyalt is a Szervezettel és ők minden nagyobi vidéki városban, ahol levelezőhallgatók vannak, vállalnák az ilyen irányú szervezést, amenn/iben az Egyetem azt helyesnek tar1 ja. Csatlakozik ahhoz a javaslathoz, hogy az Oktatásügyi Minisztériumon ker sztii'l a kormányzathoz javaslatot kellene tenni az esti és a levelezőhallgatót munkaidőkedvezményének biztosítása érd&ében. Be kell vallania, h>y .lexjciisineretfurdalást érez, valahányszor bemegy az ssti IV.éves hallgatók órájára. Bár előadásai alkalmával csak enciklopédikusán és kevesebb irodalommal oktatja az anyagot, mint a nappali tagozaton, de az azonos oklevél következtében mégir végeredményben azt a tudást kell megkövetelnie ezektől a hallgatóktól is,mint ajnappali tagozatosoktól, holott ezek olyan kimerülten és elcsigáz'ottan kerülnek már este az Egyetemre, hogy az oktatóknak nehezükre esik erőmegfeszítésüket végignézni. A maga részéről a ]e velezcoktatást feltétlenül fontosnak es a jövőre nézve perspektivikusnak látja. Nézete szerint azonban az Egyetemnek ezt a problémát erőteljesei: aláhúzva kellene az Oktatásügyi Minisztérium elé tárnia és el kellene érni, hogy a pénzügyi kormanyzM is ujbol foglalkozzék £ költségkihatásokkal. Kardos Ando r egyetemi tanárnak, a Szakszervezeti Bizottság képviselőjének nézete szerint nemcsak a felvételeknél van hiba. Az esti és levelező tagozatok hallgatói napi 3-10 órai munka után kezdenek tanulni. A munkahelyek nemhogy kedvezményekben nem részesitik őket, de sokszor túlteljesítéseket is kívánnak tőlük. Nehéz helyzetben vannak, mert vagy a munkahelyükön nem tudják kellőképpel, megállni a helyüket, amely esetben az elbocsátás fenve eti őket, vagy az Egyetemen nem végzik kielégítően munkájukat, ami visont a lemorzsolódás veszélylvel j\r. Nézete szerint csak félnapos elfoglaltsággal lenne szabad foglalkoztatni az esti és 1 velezőoktatásban résztvevőket. Dr.Bárdon Alfré d dékánhelyettes megállapítja, hogy tavaly az Oktatásügyi Minisztérium 80 fős keretet adott meg az Építészmérnöki Kar levelezőoktatásának beiskoífeási létszámaként. 20u jelentkező volt és összesen 30 főt tudtak felvenni. Pótfelvételi alkalmával még további 28-at iskoláztak be, igy 58 fővel indult idén az I. ' U iJ
