Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1956. március 9. (37-70.) - 2. A levelező oktatás kérdései (38-49.,53-70.)

- 4 Karon is hiányzik az Ábrázoló geometria jegyzet, valamint a faszerkezetek cimü tárgy jegysete, mert a jegyzetterv összeállításánál, illetőleg jóváhagyásánál csökkentés történt és ezek lehúzására c ak a Minisztérium pótengedélye alapján kerülhetett sor. Ez a körülmény is nehezíti a hallgatók munkáját, Mózes Tibo

r tanszékvezető megállapítja, hogy a javaslatok rendkívül alakos munka következményeiként jöttek létre. Megállapítja azt is, hogy a 1eveiezőhaUgatók nagy többsége igen rendes, jóindulatú ember, azonban olyan nagyfokú általános müveltséghiány mutatkozik náluk, amit nem*lehet pótolni és elsajátítani- A levelezőoktatástan résztvevőknek j>lh képességekkel kellene rendelkezniük, ¡int a napiali tagozatos hallgatóknak, Wézete szerint a vállalatoknak csak olyan dol gozóknál "lenne szabad a levelezőoktatásokban való részvétel iránt agitáciot kifejteniök, akik az ilyen tanUlmányok folytatására valóban rátermettek, egyébként magukat a hallgatókat hozzák igen kellemetlen helyzetbe, A Marxizmus-leninizmus tárgy oktatásánál például megállapította tanszéke, hogy nem lehet a hallgatók s. .imára konferenciát vezetni, ezérc kénytelenek voltak előadést tartani, mert olyan nagymértékű felkészületlenséggel és tájékozatlansággal álltak szemben, amit előadások tartá^aval kísérelnek meg helyrehozni, de ugy látja, nem sok eredménnyel. Az első félévi eredmények sajnos egyáltalán nem igazolták, hogy ez a módszerváltoztatás sikeres lenne, A hallgatók a konzultációs segítési lehetőségeket sem tudják kihasználni, mert nincs rá idejük. Az esti hallgatók levelezoformában tanulnak, konferenciáik szombati napokon vannak, ügy tapasztalja, hogy nem szívesen vesznek azokon részt és becsapottakrak érzik magukat, minthogy szombaton egyébként nincs foglalkozásuk. * Tarján Ivá

n dékáni hivatalvezető rámutat, hogy öt év óta harcolnak a rossz beiskolázás ellen, ilktőleg mutatják ki minden évben, hogy a levelezffoktatácfcan mutatkozó n gy nehézségek elsősertan a rossz beiskolázásra vezethetők vissza. A szakmln.isz tériumok, a vállalatok, az üzemek nem válogatják ki kellőképpen azokat a dolgosukat, akiket a !evelezőt3gozatra történő felvételre javarolrak, így történnek azok az éles ellentmondások, amelyeket Mózes elvtárs hozzászólásában emiitett, Politikai szempontból iskolázatlan és képzetlen embereket küldenek a m^.kahelyek a levelező tagozatra, holott a levelezőoktatás eredeti célkitűzése az volt, hogy a politikai szempontból kiválóan képzett mérnöki mun akörben dolgozó, de oklevéllel nem rendelkező kitűnő szakemberek szerezzék meg ezen az uton a szakmai képzettséget, illetőleg a mérnöki diplomát. Felveti, hogy gyakran érdeklődnek a következő tanévi levelezőoktatási beiskolázás ír^nt, Reméli, hogy nemcsak két-három hét felkészülési idő fo

t a jelentkezők endelkezésére állni, ¡ int az elmúlt évben. A legtöbben ezek közül régen nem tanulnak már ée igy kizökkentek a tanulmányokból. /" Rados Körré 1 egyetemi tanár rámutat, hogy az i^pit észmérnöki Kar jelentésének 10, pontjában tervez i, vagy műszaki gyakorlat szerepel. Ennek a mondatnak a szövegbe történő bevételét annakidején a Kari Tanács ülésén ő javasolta, a megfogalmazás azonban nem telm