Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956
1956. március 9. (37-70.) - 2. A levelező oktatás kérdései (38-49.,53-70.)
A k - 3 Az Építészmérnöki Karon ezt a problémát már letár ryalták. Mind a Kari Tanács,mind 6 helytelennek tartják azt a kívánságot, hogy a levelezőtagozaton az oktatás a nappali tagozat szinvonalat érje el és a hallgatók aaonor oklevelet kapjanak^ Különösen az íipitészmérnöki ^aron szereplő egyes tantárgyaknál rendkívül nehéz a hallgatók levelező uton való oktatásaval olyan szemléletet és képességeket kifejleszteni, amelyekre az énitészmérnököknek feltétlenül szükségük van. így pl. rajzkészséget, kulturális ízlést, építészeti szemléletet, tervezést, A tervezesi színvonal különösen alacsony a Xevelezőhallgatóknál, kivéve a legfelső évfolyamot, amelynek káderösszetétele kitűnő. A levele^őtagozat «enrdulásakor ugyanis az ipar kiváló szakemberei jelentkeztek felvételre, olyanok akik közi 1 a legtöbben hosszú idő óta mérnöki munkakörben dolgoznak, oklevéllel azonban nem rendelkeztek. A legnagyobb hiány a levelezőhalIgátoknál az, hogy nem tudnak konzultálni. Sok vidéki városban a hallgatók saját költségükön kerestek lehetőséget a helyi építészmérnökök bevonásával ottani konzultálásra. Az épitész».érnökoktatás szempontjából nem megfelelőek az Egyetem által kiadott sokszorosított jegyzetek sem. Az azokban tsl alható ábrák nem fejlesztik a grafikai ízlést, színvonalas, minőségi oktatást ezek segítségével nem lehet elérni. Hiányzik a levelezohallgatóknak az egyetemi légkör is, a demonstrációs anyag, a folyosókon látható képek, ábrák, odellek. Mindezek a problémák igen nagy nehézségek elé ál ítják a ¿art az épitészraérnökhallgatók képzése torén. Salamin Pá l dékánhelyettes előadja,hogy a Karon a levelezőoktatás helyzetét részletekbe menően fel DLVI ns:* • t : A mérnökkari jelentés tal In -..csit nosszu, külön felhívja a-onlan a fi el *t a 6. és' 7. pontban szereplő javaslatokra. Ezek az előzményekből levont következtetéseket tartalmaznak. Érzése szerint elsősorban ezeket kellene rsegtár yalnio^. áéri a Tanácsot vizsgálja felül ezeket a javaslatokat és ha azokat helyesnek találja, akkor szorgalmazni kellene megvalósításukat. A mérnökkari javaslatokat kiegészatendonek találná az Építészmérnöki Kar jelentésének 10. és 11. pontjával, ahol ezek a probi.'raák n.ég jobban ki vannak hangs ,.lyózva, mint a mérnökkari jelentésben. lányi Irtvá n osztályvezető felhívja a figyel et az Építészmérnöki Kar esti tagozatának arra az átmeneti évfolyarára, amely féli* esti, félig levelező forma szerint tanul. Valami könn itést és segítreget kellene számukra kieszközölni munkahelyeikt'1, mert ep aen azok a hallgatók rorzsclódnak le, akikre a beiskolázás al .a.'mával leginkább számították. Minthogy nincs ke J.1Ő gyű: orlatuk, nem bírják nagy hivatali megterhelésük mellett a nehéz tanulmányokat raegemészter. . Sokan vannak, akiknek egészségi állapotuk megrokkant. Természetesen a tanulmányi anyagot csökkenteni ne£ lehet, viszont tanulmányi idejüket sem szeretnék ezek a hallgatók megnyújtani % feltétlenül rászorulnak tehát valami segítségre munkahelyük részéről. E hallgatóknak az az elgondolásuk, hogy a rektoron keresztül a miniszterhez fognak fordulni segítségért. Dr.Bárdon Alfré d dékánhelyettes felhívja a figyelmet arra a körülményre is, hogy az Ábrázoló geometriai példatár teljes kifogyása igen nagy nehézséget okoz a hallgatóságnak. Tekintettel arra, hogy az egyetemi segédkönyv, utánnyomásáról gondoskodni kellene. Lr. Vásá rh elyi Boldizsá r dékán hozzáteszi Bárdon professzor felszólalásahoz, ogy amennyiben a kellő mennyiségű lehuzási lapszám nem kerül a Minisztérium részéről engedélyezésr. , ugy a levelezőhallgatók szimára sem fogják tudni a Karok a jegyzeteket biztosítani.A Mérnöki
