Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1956. március 9. (37-70.) - 2. A levelező oktatás kérdései (38-49.,53-70.)

egyben bejelenti, hogy Csanádi professzor ideiglenes távollétét kimentette, minthogy üvatalos elfoglaltsága következtében csak későbben tud megjelenni. Kérte azonban, hogy a napirend pontjait a Tanács lehetősig szerint felcserélve tárgyalja, igy az 1./ pont sorra kerüléséig meg fog érkezni. Felteszi a kérdést, nincs-e ez ellen valakinek észrevétele. Kifogás nem merült fel, így rátér a 2./ napirendi pont tár yalására. Elmondja, hogy a levelezőoktatással kapcsolatos anyagot mindhárom Karra vonatkozólag szétküldte a me$iivó mellékleteként, /Ezek A, B és C alatt vannak a jegyzőkönyvhöz mell'keIve./ A témát a Karok már tanácsülésen tárgyalták és av itt szereplő összeállítások már a kari tanácsüléseken hozott módositások figyelembevételével kerültek sokszorosításra. Ezeket a jelentéseket most e-yüttesen tárgyalják, ügy gondolja, no^ a letárgyalás során bármiféle»a jelentésben nem szereplő probléma is felhozható,de azokat a javaslatokat is vita tárgyává kell tenni, amelyeket a jelentések tartalmaznak. Mind a tanácsüléseken, mind rektori értekezletek alkalmával hangzottak el elgondolások^ amelyeket a tárgyalás során ismertetni fog és kérni fogja a Tanacs llásfoglalását. Felteszi a kérdést a dékánokhoz, hogy a kari jelentésekhez van-e kiegészítésük, vapy észrevételük. A vitát megnyitja és hozzászólásokat kér. Dr. i'ihailich Győz

ő egyetemi tanár rámutat, hogy a levelezőhallgaók helyzete rendkívül nehéz. Csak komoly tehetség és kitartó szorgalom mellett lehetséges az Egyetemet levelezőformaban elvégezni. Különösen nehéz a tervezés vonalán eredményeket felmutatni akkor, amikor e hallgatók előadásokat nem hallgatnak, gyakorlatokon nem vesznek részt, csak konferenciák alkalmával talílkoznak az e^etemi oktatókkal. Nézete szerint közbe kellene járnia az Egyetemnek illetékes szerveknél e hallgatok érdekében, nogy a munkáltatók is adjanak seritsé&et tanulmányi szabadság, mur.ka^dckedvezmények tekintetében, továbbá utazási költségeik is megtéritésre kerüljenek. Az Egyetemnek is meg kellene tennie minden léhetőt e hallgatók segitése érdekében. A tanszékek erősen igénybe vannak véve, az Egyetem főként olyan módon tudna sesitséget nyújtani, hogy több külsc szakembert kapcsolna be a levelezooktatá8ba, illetőleg a konferenciák lebonyolitásába. Ezáltal elérhető lenne, hogy egy-egy oktató csak három-négy hallgatóval konzultáljon. A Szovjetunióban félmillió levelezőhallgató van, ez az oktatási forma már 20 év óta folyik, nyilván kialakult módszerekkel tudnak csak ilyen nagy tömegekkel jó eredményeket elérni._ Jó tapasztalatokat kellene szerezni' a Szovjetunióból, amelyek a mi oktatásunkban is érvényre juttathatók lennének és megkönnyitenék, jobbá tennék azt. Jav solja külső szakemberek bevonását. Dr.Bárdon ülfré

d dékánhelyettes kiégés?ités 1 réhány statisztikai adatot mutat be, amelyeket a Mérnöki Kar statisztikai feldolgozásához hasonlóan készittetett el. /A statisztikai táblázatok a jegyzőkönyvhöz £./ alatt vannak mellékelve./