Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10., - 13-25.)

cvvtisedek óta megnyilvánul a követelés a tervesé ée épitŐ mérnökök képzésének médositásííra. a ahol osak lőhet © teríttet ée as tteeravltel között raunkaraegosatás létrehozására. így Indult meg minden fejlett államban m lineaiárnölcbk kép»éae

f nr, üaemtudoa a; ok elhatárolása-soha nem sejtett felvlrágo&tatáa a. áinrték n világszerte megnyilvánuló- fejlődésnek saíilötte, hc;»oak eaezényabb vlazonyalnfik megfeiel5en

f a tai Karunk is. üaearrlteltf a termeié3 lebonyolltáeét tervezni, aiscpKvozni, vezetni éa irányítani esi c az tudjí;, üicl ke 115 értékben tsne.-'i a technikai eeaköaöket éa borendenéseket, valamint a technológiai folyamatokát, melyekkel a temelés folyik, de ugyanilyen x&ttéXi?en tlsatában van a gazdasági és társadalmi jel«meége\1tel

t valamint esek ö -^függéseivel 1®. S két tudomány mellett azonban oar kialakult an. üsenvltel, a termelés aaervoKéa tudományága la, jneg Van a maga sajátos ismeretanyaga s meg vannak a maga aaj'áf.óe .tl^'Cr^siK'yUsísei v A köslekedéel ttaera fcu4omány% olyan öfíaáetett tudoíitfny, melyben egyforma súllyal szerepelnek r- technikai 6H w&aaigl tudora'nyok,'s melyeket végeredményben as organiaációe elvok fogdák egyeégbe össse* . A köslokadéa okozta, hor^ « ?£lp'ví£L é& a járt&vekkel' fog* • lalkoaó ciérnöfc-ifc ealdol,: két külön iatáaLiényjíél 1c. >?ták meg kifcépaéaüket. általttnk nevelt uj js&mök aa elmondottak az érint sem a közlekedési gépés&ra'mökkel, aeia & köaldkeáésl pálynl^lt^'. a^ii^kel ne sí azonos. 3gy fcarmadlk fajta köalefeedésl .t.iérnökrtfl van máetfc fajta . mérnök nyelvén tud beszélni, fel tudja el "ttük tárni az aaei.TVít- 1, & közlekedés lebonyolításának problémáit, de gondoskodni tud arról is, hO£ a kora er"'»en létesített ás JákKrbnn tartott pálya, valamint jármi, ráüssek! sajátos srígalnak le gnsegfp le lobbon, a lehető Í«^gaadaeágosabban hasa náltaeeék fel a forgalom 1 aboáyoll tá sára . 3 naga llapltáaokbél láthatd, hogy hallói tóinknak, do az egyes tanszékek oktatóinak ts lényegesen ftZerteágasébb terülő t i t Iséll át fogtok, sitnt bármely née terílleten Uolgöfeóknnk, - legyen a vasúti, "akár a gépjármű közlekedési attiJcról is szó. ni önösen nehézzé teszi í a oktatási és tudoa^nyoa feladatok negoldáaátt hogy hí zal vonstkeeáabim »eglehetősen töretlen uton j 'runk. iíagyar tt»donntinyos mun'ca, irodalom e; on a téren ali£ áll reaaflelkosésre, országok anyaga pedig hossaab taauliaányozfíst kíván, a különösen nehéa éa hosszad alma a annak a h&jmi, sajátos viszonyokra való &lkíilnv>.&á . Míndeaek követkeotébon ssí\írtár^l okt; tóink dönti citéaeiket aa olvadási pjiyag rez^daaereiíóeére, e.a egyes résnek í^iyes arán'T^nclc kialakításár« ordítják. De aziVsnóQ- v;.« a or.j'tos tantárgyak terta^usetének lerpegfolelébb m' dnssertanl • leé niések tlaatázására is. üs a munka ely aértékben torholi oktatóinkí t, hogy neé egy téren saáröottevS nehézségeInJ: vannak* Tetésl ezt a b<ijt ho^y áfoleg a szaktárgyakat oktató fcrnurnirik, docenseink legnagyobb .-^sae r^.sodalláson van nálunk. Zz előny ugyan a gyakorlattal való szoro: kaposelat ss ^pontjából, s nem lebeesölend^ a aaa m ama segítsége sem, amelyhez Uyaédón a most alakult Intézmény éa tanszékele juthatnak* rán. asonban, hogy a főállás mindennapi orobléaálvnl terhelt oktatóink, a kifejezetten nevelési hivatásuknak élőkkel stio ben, számos hátrfwoarbím Vannak. így nálunk ' egy sajátos okkíű. több Vili a neveláiaunka háttérbe :&o'rulásáhos. As el .1 anyagok eloő ösaaeg:/üjtése ebben a félévben befejotttJdlfc, mert első alkalommal véglc érünk a E<. félév anyaga i--, ^bben aa oktartási évben 1 eaanek olaőlsbea végső kellgatóink. As rnyag .yUjt.osi munka