Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956
1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10., - 13-25.)
j jgf o. 'g"** aa c^vet, tai^i -áma ja hfkr ^ tér * fc»tyetqBOE • ' 'Mj • v •• \ A -agyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége 1955.augusztus 12.--én nagyjelentJságífhatározatot adott ki az eg>ete»ak tanulmányi és politikai helyzetéről, fi határozattal ittalko^ott legutóbb szeptember hó 16.-án és 17.-én tartott rektorx-dékáni értekezlet is, amelynek nagy fontosaágát kihangsúlyozta az a körűim ny, hogy azon maga Hákot Mátyás elvtárs is megjelent. Szükséges, hogy ennek a határozatnak r« ánk vonatkozó részeivel és az említett rektori-dé/uini érteke/.leten € hangzottakkal ágyeteai Tanáosunc tagjai, a kari tanácsok, a tanszékvezetők és valamennyi oktatónk megismerkdjék. Első lépésként tüztük ki a n»ai tanácsülés napirendjére a határozat tárgyalását abbéi a cél ból, hogy egyetemi viszonylatban megállapíthassuk a követendő utat és as uj tanév ebből sz. rmazo feladatait. A Központi Vezetőség határozata visszatekint az elmúlt tanévre és aegálla^itja, hogy bizonyos eredmények mutatkoztak az egyetemek munkája nyomún. Emelkedett a tanúim *nyi s .invonal, a módszertani alapelvek leldolgozáaa következtében javult az e ; etemi aktatómunka. ^vekeiiett a hallgatók szakmai érdeklődése, javult a tanuló nyi fegyelem a felemelt követelmények és az uj ösztöndíjrendszer hatásaképpen. fényként álla, it ja meg a Központi Vezetőség, hogy a hallgatók kétségtelenül alaposabb tudása a vizsgaeredményekben nem mutatkozik meg. Változatlanul na^y a bukás és a lemorzsolódás és tanulmányi átlag sem változott lényegesen, Egyetemi oktatók vélem nye szerint is . sok olyan diák hagyta el az egyetemeket, akikből több scgitséjpl szak embereket lehetett volna képezni. ügy hiszem Kg yetemí|nk mult tanévi történetét is híven tükröai a központi Vezetőségnek az a megállapítása, hogy az 1953* évi juniuai határozatok jobboldali eltorzitása folytán kedvezőtlen politikai helyzet, illetve légkör alakult ki. Megerősödött a "minden rossz" oimáiét , eredményeink lebecsülése és tagadása, másrészt a túllicitál ,.s, sokan tagadták a szocialista iparoaitás és a mezőgazdaság kollektivizálásának szükségességét és helyességét. Egyik hiba szüli a másikat, egviit ierde nézet dm a többinek. Így éláftkültek fel ^ vet iü, különb zo nacionalista, soviniszta, irredenta éa antiszemita nézetek, a parasztszármazású hall^tók körében pedig a arodnyik-ideológia 1 terjedt. Az Ugy? temünkön is megnyilvánuló ideológiai liberalizmus elősegítette szaknak a helytelen nézeteknek az elterjedését. Most derül ki, Hogy milyen sajrJitos-ü kezdetleges áll pótban vagyunk a természettudományos gonddCtodáfi, a materialista világnézet terén. Kétségtelenül az ezévi márciusi határozatok jelentős változást hoztak Jígyetemünkön ie. minöjárt a magunk réméről hozza kell füzntínk, 10gy ez a változás nera jelentett még olyan fordulatot, amit el kellene éraüfck. -Pedig megvannak Egyetemünkön is a lehetőségek arra, hogy a .autatkozo részeredmények után komolyabb sikerek követ(J%2
