Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10., - 13-25.)

kezzenek, a megkezdődött javulás ütemé fokozódjék és egész politikai légkörünk í. gaailárduljon. biztató jel volt hallgatóságunk lelkes és optinÉata magatartása az április 4.-1 felvonul-.a alkalmával és különlsen az ezt ié felülmúló május l.-i felvonuláson, « DIS —zerveaet me^nutatta ezalkalomial i», hogj -ápes az ifjúság jóirájv, ú >oss

;ósltásárs és fellelkesíi t é s *r e. Mindezeket az ered án^skei azonban csak kezdetnek tekinthetjük, a fejlődj léfcyágesebb rásze viAg h tra van. Ass elmúlt tanév súlyos hibáiárt és ered igénytelenségeiért a felelősséget nem háríthat juk át másra, a tíirténteisárt nem lehet felelős dgedül az Oktatásügyi mniszténum. Súlyos felelősség terhel bennünket, ass iJgyetfcm vezetőit, az Kg/etea tanári karát és valamennyi oktatóját is?. Az el alt néhány hát alatt ie igen jelent Ja intézkedéseket éa lépéseket tett a Sünisztériura a hiányok lelszaaolása érdekében. Mo;>t rajtunk,' a mi %yete»Unk9n a sor, "hogy a hiányok ismeretiben megkeressük é» egyben megtaláljuk a segittfa megfelelő módozatait. A legnagyobb 'libát ügyetemünk az elmúlt tanévben az erk<$losi-±>eU t i.kai nevelés terén kivette él* ázen a téren egyáltalán nem tettük meg aat, ami a többi hiba kiküszöbölése érdekűben xt szükséges lett volna és amit a kormányzat tigy etemánktől joggal elvárt. Pollti'cai nevelőmunkát csak oly an tanszemélyzet végezhet, amely ilyen sserapontból maga is képzett, ideológiai tárén fejlett. iJp*ea ezért neü várhatunk erednényes tevékenységet. azoktól aa oktatóktól, akik ideológiai tárén nem képzik nagukat és nem mutattak fel kalló előrehaladást •Jíeis mondhatjuk azt, hogy KgyetamüakíJn az elmúlt tanévben e~ tekintetben nem értünk el bizonyos ered ínyeket* Más eg; ütemekkel tértéoő 3a. zehasonlítái-ban mim. ánk Jó volt, oktatóink marxista-leninista tudása nőtt, érdeklődésük a Marxiaarus-leninizmus iránt fokozódott. Az elért eredmények azonban raég sem klelégitoek és nem elegendőek ahhoz, hogy megnyugvásunkra szolgáljanak. Teljes mártökben el kall fogadnunk a Központi Vezetőság negállapitását, amely joggal kifogásolja, hogy bár az oktatók tudása ezen a téren növekedett, gondol o úásmódjukat a -ónban marxizsta-lanlnista tudásuk nem hatja át elég -é. fin u y Jrzea, hogy valóban itt kell ker smink a légfőbb hiányosságot, üokan kenoly lelkészü lé t mutattak az ideológiai oktatásban,s zorgalmasan tanul ínyozták a 3iarxizmuB-leninizmus klasszikusait, de a inda> napi élet ben, a gyakorlati alkalmazásban vajmi kevés eredmény jelentkezett, ás a legsajnálatosabb az, hogy éppen az oktatás terén tudtuk legkevésbbé alkalmazni az ideológiai képzős eredményeit. A tanszékvezetők legfőbb gondja legyen beosztottjaik, a rajuk b zott oktatók ideológiai továbbképzésének figyeleí-anel kisérésé, annak jóirányba tereléce* AZ egyetemi vezetőségnek pedig a legnagyobb gondot kell forditania arra, hogy ezen 'a téren munkánk kifogástalanná váljak. az előbb 02311 tettekkel sszefügg aa a hiányosság, ami oktatóink, ás küzöttük fiatal oktatóink politikai fejlődése terén mututicozik. Szomori tényként .illa itotta meg a Központi Vezetőség határozatában, hogy a műszaki egyetemeken a mellékkeresetet jelentő ipari megbízásokra a tanszemélyzet nagyobb figyej.fciét fordit, mint az oktató-nevelömunkára. Itt is hiányzott a vezetők JAegfolelő irányítása, a tanszemélyzet nevelése. legyes tanszékeken a vezető nem tudja ontosan* heg; beosztottjai mivel foglalkoznak. így természetten az irányítás még kisebb laértékü lehet, álőfor ult az íc, hor„ a •«^-ax szétosztása volt helytelen. Öya-