Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Péterné Fehér Mária A háború nehéz feladat elé állította az itthon maradiakat, kevesebb létszámmal jelentékenyen megnövekedett munkatöbbletet kellett ellátni. Az apparátus szinte óráról órára, táviratilag kapta a felsőbb utasításokat, a végrehajtandó közigazgatási teendőket. Sándor István polgármester szigorú rendet vezetett be a városi ügyosztályoknál és hivataloknál. A belügyminiszter rendelkezése alapján permanens szolgálatot rendelt el. A hadiállapottal járó rendkívüli viszonyok között hatályát vesztették az összes városi tisztviselőre vonatkozó szervezeti szabály- rendeletben megfogalmazott előnyök, vagyis ünnepnapokon is minden tisztviselőnek rendes hivatalos órát kellett tartani. Szabadságot csak fél napra engedélyeztek rendkívül fontos esetekben és kizárólag a polgár- mester, vagy helyettese aláírásával. A hivatalos órákat a polgármester, sürgős esetekben a tisztviselő hivatali főnöke bármikor meghosszabbíthatta és egyes tisztviselőket rendes ügykörüktől eltérő hivatali munkavégzésre is utasíthattak.10 A 6233/1914. miniszterelnöki rendelet gondoskodott a hadba vonult városi alkalmazottak illetményének folyósításáról, amit a tanács javaslatára Kecskemét város közgyűlése azzal egészített ki, hogy azok az állandó alkalmazottak, akiknek nincs eltartani köteles hozzátartozójuk, polgári illetményüknek csak 1/3 részét kapják. Az ideiglenesen alkalmazottak részére bevonulásuk idejére állásukat a város fenntartja, s ha van eltartott családtagjuk, illetményüket még egy hónapig megkapják.11 A polgármester jól látta, hogy a háború kitörésével a város kiadásai rendkívüli kiadásokkal fognak növekedni, kölcsönt pedig a pénzintézetek nem folyósítanak. A főispán támogatását kérte a belügyminiszternek tett felterjesztéshez, hogy a város más célra takarékpénztárba tett tőkéjéből használhassanak fel a háborús viszonyok folytán felmerülő rendkívüli kiadásokra.12 A polgárőrség szervezése is elodázhatatlan feladat volt, mert ösz- szesen 27 rendőr maradt itthon a város szolgálatára (15 gyalogos, 10 lovas, 2 polgári ruhás). A rendőrfőkapitány, Papp György augusztus 7-én kelt, a polgármesternek címzett levelében ezt írta: „ a közbiztonság szolgálatát ezekkel ellátni képtelenség(1919-ig a rendőri teendők ellátása nem állami, hanem helyi, városi feladat volt.) A tervezett polgárőrség szervezésénél a rendőrfőkapitány belterületre 162 fő, külterületre 86
