Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
48 fő kiállítását látta szükségesnek. A városi rendőrségre rengeteg feladat hárult. A rendőrség végezte a katonai behívásokkal, idézésekkel, bevonulással, népfölkelő munkásosztagok előállításával kapcsolatos teendőket, végezte a nagy számban Kecskemétre hozott sebesültek szállítását, őrizte az internáltakat, rá hárult a 163 000 kát. hold külterületű város közbiztonságának megőrzése is.13 Az Oroszországnak augusztus 5-én küldött hadüzenetet követően már 11-én megindult a postaszolgálat a frontra. Kecskeméten a posta és távíróhivatal nyitva tartását meghosszabbították: reggel 7-től este 9-ig tartottak szolgálatot.14 Főispáni utasításra a telefont a hivatalnokok csak hivatalos ügyben használhatták, a hadügyi kérdés minden esetben elsőbbséget élvezett, ezek érdekében minden beszélgetést bontani kellett. Kezdetben akadoztak a hírek a háború fontos eseményeiről. A helyi lapok ugyan kaptak hiteles tájékoztatást a miniszterelnöki sajtóirodától, de többnyire olyan későn, hogy azok addigra már a Kecskemétre érkezett budapesti lapokban olvashatók voltak. Augusztus közepén megérkezett az első veszteséglista a városhoz. (A közhírré tétel módját a honvédelmi miniszter 1913. január 12-én kelt 3200/elnöki körrendeleté szabályozta.) A listákat a lakosság részére falragaszokon tették közzé. Külön jegyzéken az elesetteket, sebesülteket, hadifogságba kerülteket. Kecskeméten három külön hirdető táblán függesztették ki a neveket, melyeken a kecskemétiek nevét színessel húzta alá a hivatal.15 Gondoskodni kellett szükségkórházakról, a sebesült katonák elhelyezéséről. Már 1914. augusztus végén érkeztek sebesültek Kecskemétre. Kezdetben a helybeli csapatkórházban és az ahhoz csatolt kiegészítő kórházban helyezték el őket. Számuk fokozatos emelkedésével azonban már a város iskoláinak épületeit kellett igénybe venni. Legelőször, augusztus 5-én a Czollner téri iskola épületét foglalta el a katonai hatóság kórház céljára. A sebesültek ellátása nagy erőket kötött le az orvosokon, ápolókon túl. Ellátásukban nagy szerepet vállalt magára Révész István prelátus plébános vezetése alatt a Vörös Kereszt Egyesület városi fiókja, amely 1914. augusztus 11-én alakult meg (augusztus 15-én Városi Választmánnyá alakultak át). 1914. szeptember 21-én már 1575 sebesült katona ellátásáról kellett a városnak gondoskodnia.16 1914. október 27-én 1088 sebesült érkezett Galíciából 87 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
