Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1917. év történései

polgármesteri hivatalnál adhatták be. Többgyermekes családapáknak a kedvezmény megadását zászlóalj-kihallgatáson kellett kérniük.277 Szűcs Lászlóné Szűcs Lászlót, egyetlen fiát, „a fajfenntartás érdekében harctér mögötti szolgálatra” kérte beosztani. Az áthelyezés nem volt kivitelezhető, mert a vonatkozó rendelet értelmében csak olyan csalá­dok egyedül életben maradt fia volt javasolható, akiknek már két vagy több fia elesett, vagy hadiszolgálat teljesítése közben meghalt. Ez a ren­delkezés a jelen esetre nem volt alkalmazható.278 Hideg Antal fiatalabb fia, Hideg Imre felmentését kérte, mert idősebbik fia az orosz fronton elesett.279 Kéri Ferenc a 29. gyalogezred első pótszázadában teljesített szolgálatot, majd november 30-ig felmentették. Hat kiskorú gyermek apja volt, ezért a szeptember 11-én kelt királyi rendeletre hivatkozva olyan szolgálati helyen kérte magát alkalmazni, ahol az ellenség állandó behatásának kitéve nem volt.280 Csókás Sándor szőlőbirtokos kecske­méti lakos Pestszentlőrincen teljesített szolgálatot, de beosztása folytán harctérre vitték. Sürgős intézkedést kért, hogy a harctéren ne alkalmaz­zák. A kérelem beadásakor öt gyermeke volt és orvosi igazolvánnyal tanúsította, hogy felesége áldott állapotban volt és munkaképtelen.281 Az Országos Ügyvédszövetség tájékoztatta az igazságügy-minisztert, hogy nemcsak az egyes ügyvédeknek, hanem az igazságszolgáltatás­nak is nagy kára származott abból, hogy sok ügyvéd katonáskodott, ugyanis a jogélet fejlődését a háború miatt már nem tudták követni. Az igazságügy-miniszter ezért elrendelte azoknak az ügyvédeknek az összeírását, akik 1915. január 1. előtt vonultak be katonai szolgálatra.282 Azok a gazdák és gazdasági alkalmazottak, akik november 30-án lejáró felmentésük meghosszabbítását október 25-ig kérelmezték, 1918. január 1-jéig bevárási engedélyt kaptak.283 Az egyénileg kezdeményezett felmentési kérelmek közül a kö­vetkezőket emelhetjük ki. Firtling Endre ágasegyházi községi elemi iskolai tanító bevonulni tartozott a miniszter rendelete szerint, ennek azonban revideálását kérte az alábbi indokok alapján: „egy tanerős pusztai iskolám elhelyezése olyan, hogy a kiküldendő helyettes tanerő csak családomnak kilakoltatásával lenne elhelyezhető. Eltekintve attól a rendelettől, hogy a családos tanítók lakása helyettesítések esetén le nem foglalható, sőt a hadbavonultak hozzátartozóinak még lakás sem mondható fel, kilakoltatásom esetén öreg édesapám, apró gyermekeim 53 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban

Next

/
Thumbnails
Contents