Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei - A kivonulás
A kivonulás 1919 októberében megkezdődött a román katonai erők fokozatos kivonása a térségből. Az evakuálást megelőzően az átvezényelt haderők még besöpörtek mindent, amit lehetett, az addigi mértékhez képest felerősödött a rekvirálás. így történt Kiskőrös térségében is, hol a XXI. Tüzérezred 4. ütege a kivonás előtt hetekkel már „ami árpát, zabot csak lehetett, a körzetben össze rekvirált, úgy, hogy egyes községekben az utolsó szem árpát is elvitték”441. Ennélfogva a járási adminisztráció a közélelmezési hivatal számára sem teljesíthette a kötelező beszállításokat. Kiskőrös szomorú példájának felemlítése okán magáról a rekvirálás elborzasztó körülményeiről is szót kell említeni, melyre egy azt megelőző jelentés részletesen kitért. Az irat alapján tudható, hogy a teljesen kifosztott vidék lakosságától a tüzérezred parancsnoksága oly nagy mennyiségű árpa és zab beszállítására kötelezte a járási hivatalt, melyet lehetetlenség volt kiszolgálni, így a katonai beavatkozást nem lehetett elkerülni: „a tüzérüteg Bocsa községben kétszáz mázsa zab és árpát rekvirált össze úgy, hogy a vetőmagot akinél voltak az utolsóig elvitték s csak harmincznégy mázsáért fizettek. A rekvirálás közben elvittek nyolcz-tíz nyerget, sok fehér és ruhaneműt, néhány zsebórát, sok baromfit, csizmákat és bakancsokat, tekintélyes gazdákat megvertek, két tisztességes asszonyt megbecs- telenítettek. [...] Hallomás szerint ugyanez a sors vár Páhi és Orgovány községekre”.442 A hatalomváltás néhány napos intervallumában a kecskeméti atrocitásokhoz hasonlóan, vidéken is több helyen sor került pogromokra, izraelita vallású polgárok elleni erőszakos cselekményekre. Közülük is legkirívóbbak a dunavecsei főszolgabíró, Hofer Ferenc, valamint Kocsis Béla jegyző és Demmel Károly százados által szervezett akciók voltak.443 Véres események - amint azt a Kecskeméti államügyész jelentése alapján is megtudható - másutt, például Izsákon is előfordultak, ahol fegyveres különítmények kereskedők otthonaiba törtek be, családtagjaikkal együtt vertek, kínoztak meg polgárokat.444 Az elhurcolt zsidókat végül az orgoványi erdőben végezték ki. Ezekben a napokban több tucat további gyilkosságot követtek el Héjjas emberei Kecskeméten és a környező falvakban (Páhi, Kerekegyháza, Soltvadkert, Csengőd stb.).445 529 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
