Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A román csapatok kivonulása - A román csapaterők kivonása a térségből

pitány, Schafroth amerikai százados, Cossi svájci, továbbá egy olasz tiszt. A magyar hadsereg részéről Schreiter Ferenc vezérkari ezredes és Puskás őrnagy voltak jelen. Külön hangsúlyt adott a protokolláris eseménynek, hogy a vonaton érkező küldöttség magával hozta a város karhatalmi erőinek felfegyverzésére szánt kézifegyvereket és muníciót, majd hivatalosan átadták a magyar hatóságok részére a fogolytábort. Ezzel együtt a román őrséget a magyar rendőri és csendőri erők felváltották, melyet a táborlakók lelkes éljenzéssel fogadtak. Még ugyanezen a napon, a nemzeti hadsereg „

előretolt karhatalmaként” a délután 3 órai vonattal Budapestről megérkezett egy 100 csendőrből álló különítmény is Kecskemétre.376 „Tisztelettel jelentem, hogy a román katonai megszállás a mai napon megszűnt'"371- tájékoztatta ünnepélyesen Kecskemét helyettes rendőrfőkapitánya a városi tanács testületét, 1919. november 19-én kelt jelentésében. A két katonai fogolytábor — úgy a legénységi, mint a tisztitábor - felügyeletét a magyar államrendőrség helyi szervei tervszerűen és rendezett körülmények között már előző nap átvették. Ugyanezen a napon kerültek átadásra a város legfontosabb közlekedési, távközlési stratégiai pontjai, hivatalai is, mint a vasúti pályaudvar, posta- és táviroda épületei. A telefonközpontot viszont egészen a teljes csapatkivonás végéig ellenőrzés alatt tartotta két odarendelt cenzor képviseletében a román királyi hadsereg. Szintén a kivonulás előtti napon, 18-án vette át a rendőrség a megszálló szervek által elfoglalt térparancsnokság hivatali helyiségeit. „Minden a legnagyobb rendben és pontossággal történt” - nyugtázta jelentésében Barna helyettes főkapitány az átvétel menetét. A román megszálló csapatok utolsó egységei 1919. november 19-én, reggel 8 óra után hagyták el a város belterületét. A csapattestek kivonása a Műkertnél Ujkécske felé kivezető úton, gyalogos menetben történt, mivel az antantmisszió rendelkezése folytán a Tisza vonalán túlra nem vihettek magukkal semmit, ami nem volt a hadsereg tulajdona. A távozó erőket a polgári lakosság védelme érdekében 12 lovas rendőr kísérte el a város külterületi birtokán túlra, egészen Alpár község határáig. A katonák Szentesnél szánhattak vonatra, s a szerelvény Debrecen irányába vitte az alakulatokat.378 A kivonulást követően akadtak néhányan, akik dezertálva csapattestüktől megbújtak a városban, azzal a szándékkal, hogy Kecskeméten teleped511

„Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei