Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A román csapatok kivonulása - A román csapaterők kivonása a térségből
Szabó Bence j enek le. November 21-én a magyar hatóságok 20 román állampolgárt tartóztattak le a városban.379 A kivonulás megkezdése előtt, a hadsereg részéről megnyilvánuló túlkapásokkal, esetleg kialakuló anarchiával szemben fokozódott a lakosság félelme, melyre Istók Gyula, Kecskeméti Katonai Allomásparancsnokság ezredese jelentésében is utalt:- „A november hó 18-19-i éjszakán a város közönségét bizonyos izgalom töltötte el. A keresztény lakosság tartott tőle, hogy a románok az utolsó éjjel nagyobb fosztogatást követnek el, a zsidóság és a hozzá simuló destruktív elem pedig félt, hogy a polgárság éreztetni fogja vele felgyülemlett haragját.”3™ Ahogy a román csapatok bevonulása, a megszállás időszaka, úgy az idegen haderők demarkációs vonalon túlra történő visszavonása sem volt mentes erőszakos, önkényes cselekményektől. Ezek legjellemzőbb formái a különböző jogcímeken, a beszolgáltatási kötelezettségen felül végrehajtott katonai rekvirálások és a zár alá vett termények megtérítésének elszabotálása voltak. Leggyakoribb indokként a román katonai tisztviselők parancsnoki központjuk, azzal együtt hivatalos okmányaik, pénztáruk és bélyegzőik elvezénylését hozták fel.381 Előfordult, hogy a katonai fegyelem lazasága miatt bűncselekmények történtek, melyre példa a ceglédi vasútállomáson lefolyt incidens, melynek során román katonák egy csoportja súlyosan bántalmazott egy ott tartózkodó, rokkant magyar katonát. A legsúlyosabb, tragédiával fenyegető eseménysor Kecskemét határában, Kiskecskemét mellett játszódott le, ahol november 12-én egy agyonlőtt román katona holttestét fedezték fel. A helyben állomásozó katonai erők közrefogták a helységet és az egység parancsnoka a lakosság elleni terror alkalmazásával - konkrétan a település lövetésével - fenyegette meg a magyar hatóságokat, amennyiben azonnal fel nem deríti a bűncselekmény elkövetőjét és ki nem adja a tettest. A gyilkosság kinyomozásáig a román parancsnokság foglyul ejtette és túszként tartotta Szappanos István városi árvaszéki elnököt.382 A pattanásig feszült helyzetben „teljes erővel” megindított vizsgálat Fekete Zsigmond főhadnagy másnapi telefonos gyorsjelentése alapján sikeresen zárult, ezzel a túszhelyzet Kiskecskeméten feloldódott.383 A nemzeti hadsereg Lajosmizse és Kerekegyháza felől történt bevonulásakor a korabeli sajtó tudósításai szerint Kecskemét népe valóságos örömmámorban úszó, egységes embertömeget alkotott. Kádár 512
