Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A belső hatalmi viszonyok átrendeződése - Igazoló eljárások mint az antikommunista törekvések törvényesített eszközei

aki ellen terhelő adatokat tártak fel, a karhatalom állományából azonnal eltávolították és bűnvádi eljárás alá vonták.343 Ugyanígy jártak el a színházi társulat tagjai, az iskolák tisztviselői és pedagógusgárdája között is. Ennek során került letartóztatásba Babos Dezső és Révész Jenő színész.344

Az átvilágítások nyomán kiadott rendőrhatósági és közigazgatási igazolások megállapításai, de sokszor már csak a konspirációs gyanú árnya is végzetes módon befolyásolhatták emberek sorsának alakulását. Különösképpen így volt ez a közszféra területén. Az eljárások által kiszolgáltatott helyzetbe került egzisztenciákat példázza Schramm Béla, kecskeméti állami elemi iskolai igazgató esete is, aki Kecskemét polgár- mesteréhez azzal a kérelemmel fordult, hogy a rendőrségi kihallgatások és nyomozati eljárás alapján mielőbb tisztázza nevét a felhozott vádak alól. „A magyar tisztviselőnek egyetlen kincse van — magyar becsülete. Ezt a becsületet Nagyságod határozata [...] nem adja nekem teljes egészében vissza. [...] Hogyan álljak feletteseim, hogyan álljak tiszttársaim, tanítótársaim elé, ha nem mutathatok rá Nagyságod határozatára, hogy minden kétséget kizáró módon becsületes magyar tanítómester voltam és vagyok,/?”345 - indokolta kérelmét Schramm tanító-igazgató.

A folyamatban lévő eljárásokat a román hadsereg befolyásolta, mivel a megszállt országrészt hadműveleti területnek nyilvánította, így a rögtönbíráskodás jogát is magának vindikálta. A román parancsnokság a bolsevikok felkutatására és elítélésére minden jogot fenntartott, abba kezdetben semmiféle beavatkozást nem tűrt meg a magyar nyomozati és jogszolgáltató szervek részéről.346 A megszállást követő konszolidáció során a polgári hatóságok szerepe növekedett a vizsgálatok lefolytatásában, ugyanakkor a kivonulásig az eljárásokba való beavatkozások fennmaradtak és a letartóztatott személyek felügyeletét is kizárólagosan a katonai parancsnokság gyakorolta. A nyomasztó rendőrhatósági „puhatolások”, megalázó ügyészi vizsgálatok sok közhivatalnok, köztiszteletben álló tanár, intézményvezető karrierét és életét megtörték. A vizsgálatok több esetben is jóhiszemű, a direktórium apparátusával elvi szinten nem azonosuló emberek meghurcolásával, gyanúba keverésével, leváltásával jártak együtt, mely egyben lehetőséget adott a jobboldali erők fokozódó térnyerésének a közéletben. Kecskeméten az igazoló vizsgálatok vezetésére dr. Zana Ferenc tiszti főügyészt nevez501

.Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei