Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A belső hatalmi viszonyok átrendeződése - Hatalmi vetélkedés színtere — a közvélemény befolyásolásának orgánuma: a sajtó

Szabó Bence

t

e ki Szombatfalvy-Majthényi polgármester.347 A tömeges méretet öltő, jogellenes letartóztatások ellen Sándor István szót emelt a városparancsnoknál,348 illetékesség híján azonban közvetlen befolyást az eseményekre nem gyakotrolhatott. „[...] a letartóztatások a román parancsnokság rendelkezésére a hadijog alapján foganatosíttatnak” - áll a városparancsnok válaszában, melyet a polgármesteri irat felzetére jegyeztek. Az eljárások és ennek nyomán a rendőrhatósági, jogszolgáltatási intézkedések a román csapatok távozása után is folytatódtak.

Hatalmi vetélkedés színtere - a közvélemény

befolyásolásának orgánuma: a sajtó

A sajtótermékek nagy részét a Tanácsköztársaság alatt rendeleti úton betiltották. A direktóriumi időszak elmúltával sem térhettek azonnal vissza a közéletbe a tömegtájékoztatás szünetelő orgánumai, csak majd a román katonai erők berendezkedésével került elő ismét a sajtótermékek újraindításának kérdése — természetesen kizárólag a legszigorúbb cenzúra mellett. A lapok megjelentetését a lakosság tájékoztatása és a közszájon megforduló hírek által időről időre felkorbácsolt kedélyek lecsillapítása is indokolttá tette. „Nagy nyugtalanság okozója s a legkalandosabb hírek elterjedését segíti elő, hogy lapjaink nem jelenhetnek meg, el vagyunk zárva s a hatóságok a lakossággal falragaszok útján sem érintkezhetnek”349 — érzékeltette a fennálló felemás helyzetet Sándor István, a főparancsnoknak címzett átiratában. A sajtózárlat enyhülésével a főispáni hivatalhoz 1919. szeptember hónapban érkeztek be kérvények lapok indítására vagy újraindítására: a Kecskemét című hetilap, a Reformátusok Lapja, továbbá a Kecskeméti Közlöny részéről.350 A közigazgatás iratai azonban nem tájékoztatnak több fontos körülményről, amely a lapok, különösen a Kecskeméti Közlöny - „mely az ellenforradalom ügyét a legvadabb módon szoIgálta,,3S' — megindítása körül fennálltak. A Közlöny egy újonnan indított lap volt és egyértelmű politikai érdekeket és szándékokat szolgált, a maga eszközeivel: „a helyreigazításokat törvénytelenül nem közölte és mindent támadott válogatatlan hangon, ami régi volt” - olvasható Sándor István egykori polgármester memoárjában.

502