Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A megszálló román katonaság által okozott (anyagi) károk
A megszálló ellenséges haderők a hágai konvenció szabályait legtöbb esetben felrúgva jártak el a rekvirációk terén. A nemzetközi egyezmény ugyanis arra kötelezte a megszálló hatalmakat, hogy csapataik ellátásához csak a piaci ár megfizetése mellett foglalhatnak le élelmiszert, terményt. A román megszállás alatt amennyiben történt is némi kártalanítás, az legtöbb esetben nem a valós áron (töredék ösz- szegért vagy a maguk által szabott, maximált értékben) és nem értékálló pénznemben valósult meg. Sándor István polgármester a katonai visszaélések megakadályozása érdekében a belügyminiszterhez fordult segítségért, antant misszió Kecskemétre küldését szorgalmazta.222 A Belügyminisztérium tájékoztatása alapján a helyhatóságokhoz beérkező lakossági panaszokat a megfelelő kormányszervek közvetítésével az antant bizottságok felé lehetett közvetíteni. A kártételek konkrét kivizsgálására Loree amerikai ezredes vezetése alatt alakult Szövetségesek Katonai Missziója nyújtott lehetőséget, melynek magyar oldalról Zerkovitz Emil miniszteri tanácsos is tagja volt. A polgári lakosságot ért károk panasziratait közvetlenül a kárvizsgáló bizottsághoz lehetett megküldeni, ez esetben viszont francia és angol nyelvű másolatokkal ellátva kellett benyújtani az aktát. Másik megoldásként a Fegyverszüneti Bizottság részére is el lehetett juttatni a kártételi jegyzőkönyveket. A szövetséges hatalmak által alakított panaszbizottság létesítéséről azonban a lakosságot semmilyen formában, tehát sem közleményben, sem hírlapi tájékoztatás útján, nem volt szabad informálni.223 A kártételek egybegyűjtésére és összesítésére a békeszerződés végrehajtására kijelölt Magyar Királyi Felszámoló Hivatal és a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal lett kijelölve. A kormányzat a megszálló csapatok által okozott károk beszámításával remélte elérni a fegyverszüneti egyezmény, de legkésőbb a béketárgyalás feltételeinek enyhítését.224 A károk összeírása során a rekvirálások, ellentételezés nélküli beszolgáltatások, rablások, fosztogatások során elszenvedett veszteségek egyaránt bejelentés-kötelesek voltak. A jóvátételi bizottságba kirendelt pénzügyminisztériumi képviselő utasítása alapján azt is jelenteni kellett, hogy a törvényhatóságok a megszálló ellenséges hatalmak politikai és katonai hatóságai részére utalványozásokat foganatosítottak, bármely jogcímek alatt, tehát akár hadisarcokról, adókról, illetékekről, vámokról vagy 475 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
