Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A megszálló román katonaság által okozott (anyagi) károk
Szabó Bence m ás közterhekről legyen szó225. Közölni kellett mindezeken túl azon összegeket is, melyeket a károsultak váltságul fizettek gyárak, üzemek, gazdaságok, lakóépületek vagyonának megkímélése érdekében. A megfizetett váltságdíjak bejelentésére a Királyi Felszámoló Hivatal külön felhívta a törvényhatóságokon keresztül a lakosság figyelmét, biztosítva arról a károsultakat, hogy a vagyonuk mentesítésére, illetve a nagyobb károk elkerülésére történt kifizetéseik semmiféle retorziót nem vonnak maguk után, mert kizárólag a jóvátétel kapcsán lesznek felhasználva.226 Helyi szinten Kecskemét polgármestere a város lakosságát ért túlkapások, károk panasziratainak felvételére irodát állíttatott fel, melynek vezetésére Kauzler Sándor havidíjas fogalmazót jelölte ki. A román csapatok okozta károkat a helyi hatóságok szervei (csendőrség, rendőrség, panasziroda) ellenőrizték és jegyzőkönyvezték. Az antant legfőbb haditanácsa a hozzá beérkező panaszok alapján jegyzéket fogalmazott meg Románia számára, hogy szüntesse meg a további visszaéléseket. A román kormány válaszjegyzékét a Kecskeméti Közlöny augusztus 19-i számában közölte, mely a katonai cenzúra miatti óvatos megfogalmazás ellenére is egyértelművé tette a megszállók hadisarcra való igényét: „Romániának az a nézete, hogy miután az ő országát kifosztották, joga van arra, hogy a Magyarországon talált készletekkel magát ellássa. Magyarországnak pedig [vannak] feleslegei, amelyeket a románok kivihetnek."211 A külügyminisztérium utasítása alapján tehát a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalra hárult a megszálló haderők okozta károk egybegyűjtése és összesítése, mely feladatot a hivatal egyik tisztviselője, Dr. Laky Dezső egyetemi tanárt vezette. A megszállás okozta károk összegzéséből 1923-ban, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában egy kötet látott napvilágot. Laky a román királyi haderők megszállása okozta teljes kárt, korabeli árfolyam mellett, 24,4 milliárd magyar koronában állapította meg. Összehasonlításul, a jugoszláv (szerb) megszállás teljes becsült kára 5,1 milliárd jugoszláv, átváltva pedig 1,4 milliárd magyar koronát taksált.228 Az összefoglaló munkában jelzett kártételek becsült összegek, mert a közvetlen értékek mellett adatszerűén nehezen kimutatható, közvetett veszteségeket is szenvedett a megszállás alá került ország, így 476
