Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények
Szabó Bence „ intézkedés” nem maradt el: a románok az épületet körbefogták, az ösz- szehívott tiszteket — azon a címen, hogy valamennyien a vörös hadsereg kötelékében szolgáltak - letartóztatták, majd augusztus 11-én Aradra átszállították. Tették ezt annak ellenére, hogy sokan, - mint például Sándor István polgármester Miklós nevű fia - soha sem harcolt a Tanácsköztársaság hadszervezetében. A polgármester, Marculescu ezredesjó szándékú támogatását elnyerve, több kérvényt és memorandumot is intézett a vadászhadosztály parancsnokához a tisztek visszaküldése, esetleg Kecskeméten, a Rudolf laktanyában való továbbőrzése érdekében,179 de ezen kérelmek minden esetben elutasításra találtak. Október végén az I. vadászhadosztály távozásakor további tiszteket is internáltak Aradra. A város és a vármegye tiltakozása ekkor is eredménytelen maradt: „ Van szerencsém értesíteni hogy azon kérésre melyben kéretik, hogy a magyar tisztek Aradról Kecskemétre internáltassanak hivatkozva az erdélyi csapatok parancsnokságának rendeletére, nem teljesít- hető”m -&lit a 20. hadosztálytól Kecskemét polgármesteréhez intézett tömör átiratban. Többszöri erőfeszítés dacára azt sem sikerült a román hatóságoknál elérni, hogy az aradi foglyoktól az ottani érdekeltségű kereskedelmi bankba beváltás céljából befizetett (vagy kizsarolt?) cirka 500 ezer koronát a jogos tulajdonosok visszakapják. A budapesti székhellyel rendelkező Magyar Kereskedelmi Bank is tehetetlen volt ez ügyben, mivel az aradi pénzintézettel minden kapcsolata, ügyleti viszonya megszűnt. Október hónap folyamán az aradi bank egyik tisztviselője a magyar fővárosba utazott, felvilágosítással azonban nem szolgálhatott, mivel — mint mondta — az Aradon letartóztatásban lévő foglyok őrizete oly szigorú, hogy velük sem szóban, sem írásban nem lehet érintkezésbe lépni.181 A beváltás céljából befizetett összegekről készített kimutatások összesítői 166 nevet tartalmaznak (Kecskeméti Tiszti Fogolytábor I. század 1. szakasz: 14 fő; 2. szakasz: 33 fő; 3. szakasz: 20 fő; 4. szakasz: 19 fő; zászlóalj-törzs: 4 fő; gyengélkedő: 9 fő (ebből 8 név az összesítő lajstromban is szerepel); összesítő (hadszervezeti megnevezés nélküli lajstrom): 75 fő).182 Sándor István információi szerint Aradra összesen 1100 tényleges és tartalékos tisztet internáltak, „hír szerint meglehetős szigorú fogságban, kedvezőtlen élelmezési és egészségügyi viszonyok között”.183 Állítólag, akikről bebizonyosodott, hogy nem szolgáltak a vörös hadseregben, azokat a román katonai hatóságok egyszerűen hadi464
