Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények

foglyoknak tekintették. A foglyok nagy része egészen december 8-áig az aradi vár pincebörtönében sínylődött, csak utána engedték szabadon őket,184 de voltak olyan őrizetbe vett személyek (szám szerint nyolc fő), akik még 1920 májusában sem tértek haza. Például Göbölyös András és társai, kiket egy román katona 1919. november 13-án, a Korhánközben történt meggyilkolásával vádoltak meg,185 és 5 rabtársával együtt a ko­lozsvári fellegvárban tartottak szigorú őrizet alatt. Továbbá egy sze­mélyt Nagyváradon, egy másik kecskeméti lakost pedig ismeretlen he­lyen börtönöztek be, egy 1920. május 7-én kelt irat szerint. A foglyok helyzetéről hírek nem jutottak el sem a magyar hatóságokhoz, sem a családtagokhoz. Egyedül a 30 esztendős, római katolikus vallású Illés Istvánról érkezett egy ellenőrizhetetlen információ, de sajnos az is tra­gikus volt. A gyilkosság vádjával letartóztatott férfit - aki a vád szerint egy kapával olyan súlyos ütést mért egy román katonára, hogy az a fejét ért sérülésbe belehalt - Nagyváradra hurcolták. Rabtársai tudni vélték, hogy ott Illést egy sikertelen szökési kísérletet követően őrei agyonver­ték.186 A decemberben hazatérő tisztek a megszállt városról megrendítő híreket hoztak magukkal, melyet a Kecskeméti Közlöny hozott le egyik 1919. decemberi lapszámában: „Az aradi viszonyokról szomorú dolgo­kat mesélnek. Az oláh uralmi gyűlölet teljes mértékben dühöng. Minden tilos, ami magyar. A nemzeti színű szalagért 25 bot jár. Felírás, címtáb­la minden oláh mázzal van bevonva. Az utcán agg nőket, fiatal leányo­kat nem egyszer puskatussal ütöttek-vérték. Szegény szenvedő véreink epedve várják a felszabadulást s mikor az állomásra kikísérték virággal az internáltakat, azzal búcsúztak: Viszontlátásra1 ’.187 A lakosságot helyben ért temérdek atrocitás közül kirívó eset volt a köncsögpusztai Szálas Annát ért támadás. A bűncselekmény körül­ményei tisztázatlanok, elkövetői ismeretlenek maradtak, annyi azonban kiderül a főkapitányi jelentésből, hogy a 14 éves lány augusztus 27- én otthonról gyalog indult a család kukoricaföldjére, de haza már nem érkezett meg: „szülei keresvén ma hajnali órákban átlőtt fejjel megta­lálták” - olvasható a főkapitány napi jelentésében.188 A holttest körüli nyomok dulakodásra utaltak, továbbá találtak a nyomozók a helyszínen egy román fegyverbe való éles töltényt is. A román hadsereg köteléké­ben vizsgálat lefolytatására a polgári nyomozó hatóságoknak nem volt illetékessége. Olteanu parancsnok rendelkezése nyomán ugyan bármely 465 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei

Next

/
Thumbnails
Contents