Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények
■ Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények a román királyi hadsereg nem a magyarok leigázása, hanem egyedül a holsevizmus letörése miatt szállotta meg a térséget...” — hangzott el minduntalan a román vezérkar, jelen esetben Moscalu őrnagy részéről eme kijelentés, mely a valóságban nem ért többet a katonai beavatkozás létjogosultságának igazolásánál.176 Az 1919. augusztus 6-án Kecskemétre érkező megszálló csapatok első teendője a városban maradt direktóriumi tagok, vörös katonák letartóztatása és internálása volt, majd sorra kerültek a proletárhatalommal együttműködő, szökésben lévő tisztviselők, tisztek, párttagok is. A deklarált antikommunista intézkedések mellett számos kirívó törvénytelenség is lezajlott: „napirenden volt emberek indokolatlan elfo- gatása, megverptése. így többek között elfogták és nagyon megverték egyik tisztviselőnket is, [Bergerről van szó] aki a direktórium irodájában általam beosztva dolgozott, és ott egy följelentés elsikkasztásával valószínűleg valakinek az életét mentette meg,”177 A direktórium alatt kompromittálódott személyek mellett jogellenes letartóztatásokat is foganatosítottak a román katonai hatóságok. Több esetben előfordult, hogy többeket nyomozati munkát és ügyészi, bírói határozatot mellőzve fosztottak meg szabadságuktól. A közigazgatási közegek lehetőségeikhez képest igyekeztek ugyan a törvénytelenségekkel szemben fellépni, tiltakozni, de beadványaik minden esetben érdemi válasz nélkül maradtak. A rettegett I. vadászhadosztály katonai bírósága különböző, pontosan nem tisztázott cselekményekért több esetben is hozott szabadságvesztéssel járó ítéletet kecskemétiekre. Az elítéltek és a vizsgálati foglyok létszámáról, azok személyi azonosságáról, a kiszabott büntetés tartamáról a közigazgatás szerveit nem tájékoztatták, sőt, a letartóztatásban lévő embereket még a hadosztály kivonulása alkalmával sem adták ki a magyar katonai vagy polgári közegeknek, hanem magukkal hurcolták új állomáshelyükre.178 1919. augusztus elején a román parancsnokság az összes tényleges és tartalékos tisztet összehívta, majd további intézkedésig elbocsátotta. Még e hónap folyamán újra berendelték a tiszteket, akiknek Kecskeméten, az új reáliskola épületében kellett jelentkezni. Ezúttal az 463 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
