Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A közellátás szabályozásának ügyei
Szabó Bence s arcolt városnak. Az iskolákból nem csak a meleg hiányzott: igen nagy részben tönkrementek az oktatás számára nélkülözhetetlen eszközök, berendezési tárgyak is. A város legkülönbözőbb, hadicélokra felhasznált iskoláinak épületállománya a román csapatok kivonulásáig rendkívüli károkat szenvedett el. A Vörös Hadsereg, majd a román katonaság beszállásolása hatalmas veszteségeket okozott az oktatási intézményekben: feltört szekrények, tönkretett és feltüzelt bútorzat, felszaggatott padló maradt hátra a kivonuló csapatok után.74 A kecskeméti református gimnázium épülete és iskolai felszerelése első ízben a direktórium alatt, a vörös katonák beszállásolását követve, majd a román megszállás hónapjai során ment tönkre. Az épület bútorzatában, villamoshálózatában keletkezett károkat a fenntartó testület nagy költségekkel helyreállíttatta, melyhez a direktórium alatt a város is hozzájárult. A román csapatok kivonulását követve az igazgatóság az iskolaépületet ismét elszomorító állapotban találta.75 A közellátás szabályozásának ügyei A közellátás ügyei fölött a román hadsereg itt-tartózkodása alatt mindvégig szigorú ellenőrzést gyakorolt. Ezzel összefüggésben rajta tartották a szemüket az ár- és bérszabályozási76, kereskedelmi rendeletek betartásán77, az áruszállítás kisebb-nagyobb ügyein is. Találunk arra is példát, hogy a főispán közbenjárásával kellett kérvényt beterjeszteni a parancsnokság felé az iránt, hogy a kecskeméti kereskedők és iparosok részére 2 teherautót lehessen járatba állítani Budapest-Kecskemét-Szeged útvonalon,7ii mivel a lakosság más úton áruhoz nem juthatott. A korlátozott mérvű közlekedés engedélyezése dacára a demarkációs vonalak által szétszaggatott, kifosztott és lepusztított ország egyes régiói, így a Kiskunság is, sok esetben a legalapvetőbb szükségleti cikkek terén is ellátatlan maradt. A város már szeptember hó elején katasztrofális élelmezési helyzetben volt. Az ínség átvészelését hivatott szolgálni a háborús években bevezetett adminisztratív intézkedések fenntartása, így például az ellátatlan lakosság részére meghatározott fejadagok kiszabása. Naponként és fejenként 500 gr kenyér, húsból heti háromszori rendszerességgel a felnőtt lakosok részére 400, 15 éven aluliak számára 200 gr volt biztosítandó.79 Az alapanyagok beszerzése és kiosztása a 436
