Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért - Közellátás - hadellátás megszervezése
pénz kieszközléséért tett erőfeszítések sajnos nem hoztak eredményt, a Magyar Állampénztár a kifizetést - az erre vonatkozóan kapott szóbeli utasításokat követve - ezúttal sem teljesítette. Az állampénztár csak később, az augusztusi és szeptemberi segélyek kifizetése kapcsán változtatta meg döntését.47 Közellátás - hadellátás megszervezése „Elsősorban a hadsereget látandó el élelemmel, azután a lakosságot, és azután a megrendelt szükségeket’H8 - szólt Olteanu tábornok könyörtelen utasítása, az élelmek kiosztása kapcsán kiadott parancsában. A Kecskemétet megszálló VI. „divízió”, majd később az azt felváltó lovas- és vadászhadosztályok ellenőrzése alatt tartott terület egy nagy hadtápkörzetet alkotott, mely az alábbi élelmezési kerületekből állt: 1. kalocsai járás; 2. kiskőrösi járás; 3. Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város; 4. kiskunfélegyházi járás; 5. csongrádi járás; 6. Kiskunhalas rendezett tanácsú város és 7. Kecskemét törvényhatósági jogú város. Az élelmezési körzetek ügyeit a járási főszolgabírók és a városok polgármesterei látták el, az illetékességük alá rendelt közigazgatási szervek útján.49 Az élelmiszerellátás megszervezése terén a hadsereg igényei mindvégig prioritást élveztek, minden más egyéb érvet és érdeket felülírva. Ezen igények kiszolgálását rendelték a polgári közigazgatás legfontosabb feladatául. A megszálló katonai csapatok részére történő beszolgáltatások behajtását, a fogolytábor és a lakosság folyamatos ellátásának megszervezését, később pedig Budapest főváros részére a szállítások teljesítését egy önálló szerv végezte. A főispánnak alárendelten, de aránylag széles intézkedési jogkörrel rendelkező közélelmezési hivatal vezetésére egy mérnök végzettségű hivatalnokot, Bartha Kálmánt jelölték ki. Közellátási szempontból a főispán illetékességébe tartozó területet 5 körzetre tagolták, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kalocsa és Csongrád székhelyekkel.50 Az átszervezett közélelmezési hivatal működését a fellelhető élelmiszerkészletek összeírásával és a Haditermény Rt. gabona- készleteinek felvásárlásával kezdte meg. A beszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez begyűjtéseket is kellett folytatni, arra is ügyelve, hogy mind a termelők, mind az ellátatlan lakosság alapvető szükségletei bizto425 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
