Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért - Közellátás - hadellátás megszervezése
Szabó Bence s ítva legyenek. A minimum fejadagokat, havi szintű kvóták szerint határozták meg. Ennek alapján a kiosztható/meghagyható gabonamennyiség 20, őstermelők esetében 25 kg-ban lett megszabva. Gazdaságok esetében számolni kellett továbbá az ott-tartózkodó idénymunkások és jószágok élelmezési igényeivel is.51 Vetőmag esetében ugyancsak meghatározták a termelőknél hagyandó kontingenseket.52 A közélelmezési hivatal csak a létfenntartáshoz nem szükséges „feleslegre” tarthatott igényt. A hadsereg húsellátásának biztosítására a gazdákat hirdetmény útján kötelező bevallásra és beszolgáltatásra szólították fel. A rendelkezésre álló készletekről, továbbá a működő malmok számáról, tulajdonosi hátteréről, üzemeltetéséről, hajtóanyagkészleteiről jelentési kötelezettség lépett érvénybe.53 A begyűjtött adatokat sürgősen továbbítani kellett a katonai parancsnokság felé. Mivel a megszállás időszaka Kecskeméten az aratás idejére esett, minden nehézség dacára meg kellett szervezni a nagy mezei munkák elvégzését is. A megszálló csapatok részére történő, többnyire aránytalanul magas beszolgáltatási kötelezettség teljesítése és a lakosság minimális szintű ellátása a fennálló zilált viszonyok, a tartós munkaerő-, nyersanyag-, vontatóerő-hiány mellett csak könyörtelen szigorral, de sok esetben még úgy sem volt kivihető. így a közellátás, élelmezés gondja mellett a gabona-betakarítás felügyelete is a közélelmezési hivatalra hárult. A mezőgazdasági munkák teljesítése kötelező volt, azok esetleges elmaradását a román katonai parancsnokság szabotázsnak tekintette és keményen szankcionálta: „A román katonai parancsnokság rendelkezése folytán az ottan szokásos módon /: dob szó, hirdetmény:/ felhívandó a lakosság, hogy az őszi mezei munkálatokhoz azonnal kezdjen hozzá, any- nyival is inkább, mivel a késlekedőket a román katonai parancsnokság internálni fogja, legyen az illető gazda, gazdasági cseléd, vagy munkás. Ugyanilyen elbánásban fognak részesülni a mezőgazdasági munkával foglalkozó napszámosok is, ha vonakodnak munkát vállalni” - állt a román katonai parancsnokság utasítása alapján kiadott főispáni rendeletben. Olteanu hadosztályparancsnok rendelkezése nyomán a földművelési munkálatokat helyben, a városok és községek képviselői közül kijelölt közélelmezési biztosok katonai szigorral, csaknem munkafelügyelői felhatalmazással tartoztak irányítani: Az albiztos „felügyelni fogja a földművelési munkálatok pontos végrehajtását, a gyűjtést, aratást és az őrlést és cséplést és munkára fogja hajtani az egész lakosságot”.54 426
