Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért
Szabó Bence A közlekedés- és hírzárlat mellett általános aggodalmat keltett a román hadseregnek a pénzforgalom szabadságát érintő intézkedése. A bevonuló csapatok első intézkedései között szerepelt a városi közpénztárak „átvizsgálása”, a pénzintézetek forgalmának felfüggesztése és eszközállományuk számbavétele,34 ami a gyakorlatban a helyi pénzforgalom intézményei feletti teljes ellenőrzést és azzal való rendelkezést jelentette. A románok összegyűjtötték és lefoglalták a közpénztárak és részben a bankok letétjeinek egy részét azzal az indokkal, hogy a „bolseviki” pénzeket gyűjtik be. Ennek során a város pénztárából 250 ezer korona direktórium alatt felhalmozott összeget koboztak el, benne 70 ezer koronányi „jó”, vagyis kis szériaszámú fehér pénzzel. A város összesen 1,2 millió koronás teljes pénzkészletének ez a 70 ezer korona volt összesen a teljes értékű címletben lévő vagyona. Bolsevik pénznek minősítették továbbá azt a 340 ezer koronát is, mely a város egyik takarékpénztárában volt letétbe helyezve és a proletárdiktatúra alatt kiutalt házak új tulajdonosaitól és bérlőitől származott. Ez az összeg jog szerint a károsult tulajdonosokat illette volna meg, nem a megszállókat. A pénzt a város vezetése több soron megpróbálta visszaszerezni, minek érdekében átiratokat, felterjesztéseket fogai maztak meg, de mindhiába. Iliescu őrnagy szóbeli tájékoztatása alapján a román parancsnokság a lefoglalt pénzt a Tanácsköztársaság időszaka alatt jogellenesen beszedett bevételének tekintette, és mint ilyet, elkoboz - tatta.35 Az elvitt összegekről a románok pontos kimutatást nem készítettek, így a város legtöbb esetben kártalanítási igénnyel sem léphetett fel.36 A pénzintézetek, mint pl. a Kecskeméti Kereskedelmi Ipar-Hitelintézet és Bank pénzvagyonát a náluk elhelyezett közpénztári vagyon lefoglalásán túl közvetlen kár nem érte. Az üzleti eredményeket azonban jócskán visz- szavetette a devizapiaci összeomlás, minthogy a háború, majd különösen a forradalmak alatt bevezetett fedezetlen bankók tömegei értéktelenné és megbízhatatlanná tették a pénzpiacokat, ezzel jelentős inflációt, áremelkedést generáltak. Mindez a banki pénzforgalom ellehetetlenülése mellett a teljes gazdasági életet is stagnálásra kényszerítette. A román megszállás parancsutasításos módszerekkel, kemény szankciókkal bevezetett árstabilizáló intézkedései elviekben igyekeztek kordában tartani a tarthatatlan méreteket öltő árdrágítást, a kereskedelem felett gyakorolt teljes ellenőrzés azonban továbbra is bénítólag hatott a pénz- és hitelpiacra, ezáltal az egész kereskedelmi forgalomra. 420
