Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Út a háborús vereségtől a román katonai megszállásig - Kecskemét katonai megszállása
A kiskőrösi járás és Kiskunhalas rendezett tanácsú város a 10. ezred parancsnokságának fennhatósága alatt állott (Kiskunhalas közvetlenül a helyi zászlóalj-parancsnoksággal érintkezett), a kiskunfélegyházi járást és rt. várost, továbbá a csongrádi járást a 11. román ez- redparancsnokság (Kisteleken állomásozó zászlóalj-parancsnoksága) ellenőrizte és irányította. Kecskemét törvényhatósági jogú városért a 12. ezredparancsnokság felelt. A járási főszolgabírói és a városi polgár- mesteri hivatalokhoz, községi elöljáróságokhoz egy-egy, lehetőleg magyarul is tudó katonai delegált küldetett ki. A hadsereg ezen összekötő tiszteken keresztül adott utasításokat és jutott fontos információkhoz a megszállt övezetről. Az összekötők rendelkezésére kellett bocsátani a hatáskörükbe tartozó települések lajstromait, ezzel együtt a közellátási és élelmezési ügyekért felelős tisztviselők névjegyzékeit. A magyar helyhatóságok számára előírták az illetékességük alá tartozó területek statisztikai adatainak összeírását és haladéktalan átadását, az alábbi bontást követve: a lakosság száma községenként és járásonként óvárosonként:/ külön feltüntetve az ellátott és ellátatlan lakosságot. 2., a f.évi gabona és zöldség termés mennyisége 3., az állatállomány, állatfajok, nemek és kor szerint 4., állattakarmány mennyisége”19 Mindemellett a főszolgabírók és polgármesterek kötelesek voltak az illetékességükbe sorolt települések 1918. évre szóló költségvetéseit is átadni, az előirányzatok, kiadások megtervezése céljából, a felettes katonai parancsnokságoknak. A megszálló hadosztály parancsnoka, Olteanu tábornok utasítása szerint augusztus 23-áig az általa ellenőrzött terület valamennyi községében az elöljárósági választást meg kellett tartani. A megújított testületekre hárult a lakossági szükségletek biztosításának feladata, de főképp a román katonai szervek irányából érkező rendelkezések végrehajtása körüli teendők.20 A román beosztás szerint értelmezett megyére nézve a tábornok katonai főnöknek Marculescu Constantin ezredest, a 21. tüzérezred parancsnokát nevezte ki, melyről az értesítés a főispáni hivatalhoz 1919. szeptember 5-én érkezett.21 „Marculescu ezredest, aki tulajdonképp művelt bojár volt, katonai prefektusként rendelték ki a városházára, akinek segédtisztje Savu erdélyi származású kapitány volt. Marculescu művelt és jóakaratú ember volt, tagja annak a társaságnak 417 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
