Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért
Szabó Bence i s, mely perszonál unióra törekedett. És így ő sokat tevékenykedett a jó viszony fenntartása érdekében s nélküle sokkal többet szenvedtünk vol- na,”22 - emlékezett meg a román tisztről emlékirataiban Sándor István. Marculescu ezredes számos alkalommal tett az éhezés, nélkülözés enyhítése, a jogsértések orvoslása érdekében. Engedélyezte, például, hogy Kecskemét burgonyaínségét felvásárlással, szállítással enyhítsék, de közreműködött abban is, hogy a villanytelep számára a szükséges szenet megszerezhesse a város. Egy esetben, a távollétében városparancsnokságot ellátó százados teljesíthetetlen parancsait is visszavonatta, sőt, a polgármesterrel szemben rendkívül sértő hangnemben tárgyaló századost megrovásban részesítette.23 Nem egyszer megesett, hogy Savu kapitány és Marculescu ezredes a kisebb vétségek (pl. esti lámpagyújtási tilalom megszegése) miatt letartóztatott tisztviselők, polgárok kiszabadításáért sikerrel.közbenjárt.24 Az ezredes ittléte során Sándor Istvánnal korrekt, barátságos viszonyt ápolt, melyet a polgármester leköszönő levele és az arra írt válaszlevél hivatali előzékenységen túlmutató hangvétele is tükröz.25 ■ Operatív intézkedések a vármegye vérkeringésének újraindításáért „Ha a polgári közigazgatás megfelelően funkcionál, a katonai hatóságok közvetlen közigazgatási ténykedése megszűnik, s megszűnik avval együtt a panaszok legnagyobb része is, mely most egyes katonai szervek ellen fennáll”26 - biztosította a közigazgatás vezetőit Moscalu őrnagy az egyre szaporodó panaszokra válaszul. A hadiállapotokból a lakosság számára egy elviselhetőbb konszolidáció felé történő elmozdulás a megszállás egész ideje alatt azonban üres ígéret maradt. A román katonai megszállás alatt hadműveleti területté vált Kecskemét és térsége. Ennek nyomán, a polgári közigazgatás és a magyar kormányszervek közti összeköttetés a proletárdiktatúra összeomlása után beálló zűrzavaros időszak alatt teljesen megbénult. Az augusztus 15-ével felálló Friedrich-kormány hivatalba lépése önmagában a törvényes közjogi helyzetet nem állíthatta helyre. Szünetelt a távközlés, 418
