Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1915. év történései
Tóth Szilárd A Kecskeméti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár kérelemmel fordult a polgármesterhez Lőwy Ödön igazgatónak és Végh József kezelőtisztnek a felmentése iránt. Végh József bevonult, munkakörét Lőwy Ödön vette át, őt bevonulása esetén pótolni már nem lehetett. A munkásbiztosító reorganizációja ebben az időben volt folyamatban, ami sok szállal az igazgató személyéhez kötődött.147 A Kecskeméti Kereskedelmi Casino elnökének, Kecskeméti Adolfnak a felmentését kérte. A Kereskedelmi Casino nemcsak társas kör, hanem a helybeli kereskedelmi és közgazdasági folyamatok irányítója is volt. Kecskeméti Adolf, a Casino elnöke nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezett, a város közéletének egyik fontos alakja volt.148 Kerekes Józsefet, a Hirdetési Vállalat Rt. igazgatóját kérte felmenteni a vállalat, amely Kecskemét városával is szerződéses viszonyban volt, s ennek a kötelezettségének sem tudott volna eleget tenni bevonulása esetén. A kérelem ennek ellenére nem volt teljesíthető.149 A Hírlapkiadó és Nyomda Rt. nyomdavezető gépészének, Lestár Bélának a felmentését támogatta a polgármester is, mert a részvénytársaság szerződéses nyomtatványszállítója volt a városnak. Tíz alkalmazottja közül hat már hadba vonult, a gépmester hadba vonulása az üzem megszűnését is jelenthette volna, őt az akkori háborús viszonyok között pótolni nem lehetett.150 Schiffer Adolf és Fiai Cipőgyára két alkalmazottjának, Magyar Jánosnak és Winkler Ernőnek a felmentését kérte a népfelkelési tényleges katonai szolgálat alól. A gyár katonai szállító volt, nélkülük a gyár a rendeléseknek nem lett volna képes eleget tenni.151 A Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom és Gőzfürdő igazgatósága a malom gépészének és a főmolnárnak a felmentését kérte. A háború kitörése után a malom leégett, emiatt a város lakossága és gazdasága hatalmas kárt szenvedett, mert a többi malom az őrlést nem tudta ellátni, a gabonát más városokba kellett vinni. 1915. október elsején a malom újra megnyílt, s a nagy üzem fenntartása miatt a gépész és a főmolnár felmentése elengedhetetlen volt.152 1915-ben mintegy 200 olyan felmentési ügy volt az iratok között, amelyet gazdálkodók érdekében kezdeményeztek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a gazdálkodók nagy kiterjedésű birtokokat műveltek meg, részben sajátjukként, részben haszonbérlőként. A családokban nagy volt a gyermeklétszám, hisz a gazdaságban minden munkáskézre szükség volt. Általában egy családból több fiú is bevonult, idős szülők 34
