Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Sober Péter: Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben - Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten

Sober Péter * f oglyok számára, mert a foglyok le vannak rongyolódva, és polgári úton képtelenség az itt élők ellátása.69 December elején a korán beköszöntött tél nagy hidege és a hiányos öltözék következtében még a téli időszakot általában jól bíró orosz nemzetiségű foglyok is lebetegedtek, ráadásul a betegek száma folyamatosan nőtt. A polgármester ezért megismételte kérését, ezúttal azonban 600 darab köpönyeget, 1100 darab blúzt, 1100 darab nadrágot, 1200 pár cipőt és 1200 darab fehérneműt kért.70 Nincs tudomásunk arról, hogy a kért ruhaneműket mikor kapta meg a város, ha egyáltalán megkapta. A polgármester mint a gazdasági munkabizottság elnöke 1917. de­cember 13-ai beszámolójában vázolta a nyári mezőgazdasági munkák el­látásának körülményeit. Ebből tudjuk, hogy Kecskeméten 2500 fő körül volt azon hadifoglyok száma, akik a mezőgazdaságban tevékenykedtek. Július 4-én Sigmundsherbergből 100, az ostffyasszonyfai fogolytáborból pedig 113 fő érkezett Kecskemétre. Velük 2700 főre nőtt az itt lévő fog­lyok száma. Októberben azonban 250 főt máshová irányítottak.71 1918 elején újabb 100 foglyot kapott a város erdei munkák végzésére.72 A továbbra is fennálló munkaerőhiány a munkaadókat sokszor szabályta­lanságok elkövetésére is rákényszerítette, így például megtörtént, hogy bejelentést tettek a náluk dolgozó fogoly szökéséről, miközben ez nem volt igaz. Előfordult olyan eset is, hogy a megszökött foglyot más gazda titokban befogadta, aki a jó fizetség és ellátás fejében az adott birtokon maradt.73 A polgármester a tavaszi munkák végzésére március 15-ig 600, április 15-ig újabb 600 foglyot kért, mivel a háború folyománya­ként a 24 év alatti mezőgazdákat is behívták katonának. Megjegyezte, hogy a városnak a júniusi aratási munkálatokra 800, míg a júliusi csép- lési munkálatokra újabb 500 munkásra lesz szüksége, mivel „istenál­dotta földünk termőerejét munkások nélkül kihasználni nem bírjuk,”74 1918-ban tehát folytatódott az a gyakorlat, ami 1915 tavaszától volt ta­pasztalható, vagyis a város vezetője és a gazdaközönség munkásokat kért az agrárium életben tartására, valamint az ellátás színvonalának biztosítására. A kérelmek hatására a földművelésügyi miniszter kiutalt a városnak 50 gyenge és 150 jobb erőben lévő foglyot, de ez meglehető­sen kevés volt a munka mennyiségéhez képest.75 A munkáshiány követ­keztében a napszám soha nem látott magasságokba emelkedett, és el­338

Next

/
Thumbnails
Contents