Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Sober Péter: Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben - Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten
Sober Péter * f oglyok számára, mert a foglyok le vannak rongyolódva, és polgári úton képtelenség az itt élők ellátása.69 December elején a korán beköszöntött tél nagy hidege és a hiányos öltözék következtében még a téli időszakot általában jól bíró orosz nemzetiségű foglyok is lebetegedtek, ráadásul a betegek száma folyamatosan nőtt. A polgármester ezért megismételte kérését, ezúttal azonban 600 darab köpönyeget, 1100 darab blúzt, 1100 darab nadrágot, 1200 pár cipőt és 1200 darab fehérneműt kért.70 Nincs tudomásunk arról, hogy a kért ruhaneműket mikor kapta meg a város, ha egyáltalán megkapta. A polgármester mint a gazdasági munkabizottság elnöke 1917. december 13-ai beszámolójában vázolta a nyári mezőgazdasági munkák ellátásának körülményeit. Ebből tudjuk, hogy Kecskeméten 2500 fő körül volt azon hadifoglyok száma, akik a mezőgazdaságban tevékenykedtek. Július 4-én Sigmundsherbergből 100, az ostffyasszonyfai fogolytáborból pedig 113 fő érkezett Kecskemétre. Velük 2700 főre nőtt az itt lévő foglyok száma. Októberben azonban 250 főt máshová irányítottak.71 1918 elején újabb 100 foglyot kapott a város erdei munkák végzésére.72 A továbbra is fennálló munkaerőhiány a munkaadókat sokszor szabálytalanságok elkövetésére is rákényszerítette, így például megtörtént, hogy bejelentést tettek a náluk dolgozó fogoly szökéséről, miközben ez nem volt igaz. Előfordult olyan eset is, hogy a megszökött foglyot más gazda titokban befogadta, aki a jó fizetség és ellátás fejében az adott birtokon maradt.73 A polgármester a tavaszi munkák végzésére március 15-ig 600, április 15-ig újabb 600 foglyot kért, mivel a háború folyományaként a 24 év alatti mezőgazdákat is behívták katonának. Megjegyezte, hogy a városnak a júniusi aratási munkálatokra 800, míg a júliusi csép- lési munkálatokra újabb 500 munkásra lesz szüksége, mivel „istenáldotta földünk termőerejét munkások nélkül kihasználni nem bírjuk,”74 1918-ban tehát folytatódott az a gyakorlat, ami 1915 tavaszától volt tapasztalható, vagyis a város vezetője és a gazdaközönség munkásokat kért az agrárium életben tartására, valamint az ellátás színvonalának biztosítására. A kérelmek hatására a földművelésügyi miniszter kiutalt a városnak 50 gyenge és 150 jobb erőben lévő foglyot, de ez meglehetősen kevés volt a munka mennyiségéhez képest.75 A munkáshiány következtében a napszám soha nem látott magasságokba emelkedett, és el338
