Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Sober Péter: Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben - A háború vége és a hazatérés
érte a napi 50 koronát. Ezért Sándor István 20 katonai munkásosztagot kért legalább kétheti időtartamra,76 de később már megelégedett volna 6 századdal is.77 Végül a miniszter újabb 150 hadifoglyot küldött Kecskemétre mezőgazdasági munkák végzésére.78 Ezekkel az osztagokkal kiegészülve, valamint az alföldi magyarság kitartásának köszönhetően 1918-ban is sikerült elvégezni a létfontosságú mezőgazdasági munkálatokat, amelyek nélkül még nagyobb szegénység és éhezés következett volna be az őszi és a téli hónapok során. ■ A háború vége és a hazatérés A háborús évek borzalmait követően 1918-1919-ben újabb kataklizmák következtek be. A kaotikus állapotok és az államszervezet működési deficitje közben a hadifoglyok ügye másodlagossá vált. Ez az oka annak, hogy 1920-ban még jelentős számú hadifogoly élt országunkban, és jelentős számú magyar fogoly tartózkodott az ellenséges országok határai mögött. A már ismertetett 1913. évi XLIII. törvénycikk 20. paragrafusa kimondta, hogy a béke megkötésekor haladéktalanul meg kell kezdeni a hadifoglyok hazaküldését. A hadifoglyok ügyének megoldását így kizárólag a békeszerződés megkötése, majd ratifikálása jelentette volna, erre azonban 1920 júniusáig várni kellett. 1918 tavaszán a minisztérium kérdőívet küldött ki a törvényhatóságoknak, hogy írják össze a.területükön található hadifoglyok pontos adatait.79 A felsőbb hatóság ugyanakkor nyomatékosan leszögezte, hogy a hazatérni nem kívánó foglyok kizárólag fontos gazdasági vagy családi érdek következtében maradhatnak az országban.80 Természetesen a Kecskeméten lévő hadifoglyok is várták már, hogy visszatérhessenek hazájukba. Voltak persze kivételek. Találkozhatunk olyanokkal, akik nem kívántak visszatérni szülőföldjükre. Már ismertettünk olyan forrást, amely arról árulkodott, hogy egy tanyán élő és dolgozó orosz fogoly közelebbi ismeretségbe került a ház urának hajadon lányával.81 Ebből a kapcsolatból később házasság kerekedett.82 A város női lakosai és a foglyok közötti nem elhanyagolható viszonyokat mutatja Papp György főkapitány 1917. évi jelentése, miszerint a cseléd339 Internáltak és hadifoglyok Kecskeméten, az I. világháború éveiben
