Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A Kecskeméten állomásozó helyőrség és a város kapcsolata
Péterné Fehér Mária f egyelmi eljárást indítottak ellene. Több kocsmai botrány, éjjeli csendhá- borítás, tilos vadászat miatt érkeztek ugyanakkor rendőri feljelentések a 94-esek ellen. A polgármester hirdetményben szólította fel a lakosságot, hogy semmilyen módon ne provokálják a katonákat, mert méltatlan a város vendégszeretetéhez.473 Ezt követően sem szűntek meg a problémák, az ezred legénységi állományának tagjai, rendszerint ittas állapotban a lakosság személyes szabadságát is megsértették, letartóztattak egyeseket. A várost körülölelő szőlőkben jelentékeny kárt okoztak az idegen katonák azzal, hogy megdézsmálták a termést. Egy ittas káplán két társával egyszer azért vert össze egy iparossegédet, mert a barátjának azt mondta, hogy a 94-esek csehek. A 94. gyalogezred parancsnoksága a katonai hatóságoknál tett panaszt Kecskemét elöljárósága ellen a drágaság és az egészségügyi viszonyok miatt. Sándor István polgármester a főispánnak írt jelentésében így jellemezte a helyzetet: „Drágaság van Kecskeméten. Fájdalom ennek súlyát nem csak a 6-7 ezer 94. gyalogezredhez tartozó katona, hanem Kecskemét város 70.000 lakosa egyformán érzi. A hatóságok mindent elkövetnek a drágaság megakadályozására, nem valami nagy eredménnyel.” A tojás árát 12 fillérben maximálta a város, nem 18 fillérben, ahogy a 94-es parancsnokság jelezte, egy pohár sör ára nem 50 fillér, hanem 28, csak a korsós sör ára 40 fillér. (Ezek jó kőbányai vagy Dreher sörök). A szeszesitalok drágaságát a polgármester nem tartotta bajnak, mert az italozás miatt történtek összetűzések a legénység és a lakosság között. „A 94-esek között fertőző betegek szép számmal vannak, de ez az ő életmódjukban rejlik és nem a város kedvezőtlen egészségügyi viszonyaiban, vagy ivóvizében. Ok a piacon a nyers uborkát megveszik, hámozatlanul eszik, rá sört isznak, ami gyomrukra kedvezőtlen kihatással van... óriási mennyiségben fogyasztják a hámozatlan gyümölcsöt, erre is nagy mennyiségű sört isznak, így nagy számban fordul elő köztük bélhurut, amely őket a tífuszra is hajlamossá te szil" A polgármester intelmeire a katonai parancsnokság megtiltotta a katonáknak az uborkafogyasztást. Sándor István abban látta a megoldást, ha ezt az ezredet visszahelyezik Ausztriába és Kecskemétre valamely magyar ezredet helyeznek.474 A polgármester véleményét azonban nem respektálták. A katonaság elhelyezési gondjain kívánt javítani Sándor István polgármester azzal, hogy 3000 fő részére barakkok építéséről tárgyalt a JTonvédelmi Minisztériummal. A cs. és kir. katonai parancsnokság 1915 238
